Hittudományi Folyóirat 10. (1899)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete, nevezetesen a vatikáni zsinat tana szerint
JO DR. HORVATH ISTVÁN. fejezettel itt bővebben foglalkozni nem kivánok, azok értelme magában is világos és részben beható vizsgálódás tárgyát képezte már fentebb, t. i. a szentirás vonatkozó helyeinek fejtegetése, illetve a pápai primátus körül képződött tév- tanok ismertetése alkalmából. — A részletesb tárgyalásra, az egyes tételek értelmezésére és magyarázatára nyilik alkalom és van szükség a harmadik és negyedik fejezet körül, a melyekben a pápai joghatóság és tévmentesség tana ki van fejtve. De mielőtt e magyarázatra térnénk, egy-két meg- jegyzést szükségesnek tartok azon egyházjogi folyományokról, melyek a Krisztus Egyházáról szóló zsinati határozatnak »hitelvi« »dogmatikus« természetéből szükségképen követ- keznek. Az egyik első folyomány az, hogy e határozat, mint minden hitelvi, dogmatikus határozat, meg nem másítható, nem módosítható, el nem törölhető, hatálya hely- és idő- körülményeihez képest fel nem függeszthető. »Est irre- formabile a sese.« A második, hogy e liatározmány hatálya nem hozatala napjától kezdődik, hanem mint az isteni kinyilatkoztatás értelmezése, kifejtése visszahat az Egyház létének kezdetéig. A harmadik, hogy kötelező voltához nem szükségeltetik a formaszerű kihirdetés; az egyház gyakorlata szerint kifüggesztik az újonnan alkotott egyházi törvényeket »in acie Campi Florae« (Róma egyik kapuján) és ezenkívül kihirdetik egyliázmegyénkint a püspökök. Míg azonban fegyelmi szabványok kötelező érvényének a szabályszerű kihirdetés egyik feltétele, addig a hitelvi határozat min- denkit kötelez lelkiismeret szerint a tudomásrajutás perczétől. függetlenül a kihirdetéstől. A Krisztus Egyházáról szóló hitelvi határozat esetében a hatalmukkal visszaélő állam- kormányok a »placetum« kétesélű fegyverével élve, több helyt meggátolták, avagy legalább késleltették a püspököket, annak szabályszerű kihirdetésében; és hazánkban pl. a székesfehérvári püspök, Jekelfalussy Vince, ki a kormány tilalma ellenére a tetszvény megadásának bevárása nélkül Rómából — hol betegsége miatt a zsinat felfüggesztése után is időzött még — 1871. évi január 18-iki kelettel az ő egyetemes helynökéhez encyclicát intézett a két zsinati határozat
