Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
logus sem fogadja el; — vagy a specialis tárgy benső természetéből levont direkt érvek szolgáltatják azt a bizo- nyosságot s akkor azt kell mondanunk, hogy a vélemény, melyet követünk, elméletileg is erkölcsi bizonyosságnak örvend — s ezt a probabilioristák sem ismerik el. Tehát a probabiliorismns e szempontból nem állja meg helyét.1 Máskép a probabilisták. Ennek alapelve, melyet ki is mutat: lex dubia non obligat. Adott viszonyok között, ha a szabadság és törvény között látszólagos összeütközés forog fenn s valami nyomós ok alapján e pontban valóban objectiv nézeteltérés konstatálható, az igazság direkt felismerése ellenben lehetetlen, akkor kétségkívül közvetlenül van meg a bizonyosság, hogy a dolog így áll, tehát a törvény jogát evinkálni nem tudta; ámde, ha ez bizonyos, akkor — s ebben van a gyakorlati bizonyossághoz indirekt úton való jutás — akkor bizonyos az is, hogy a szabadság kötve nin- csen, az ember etliikai szabadságával élhet, szabadon cse- lekszik a bizonyosságon alapuló azon meggyőződéssel, hogy törvényt nem sért, erkölcsileg jól cselekszik. így jut az ember az elméletben valószínű nézet segélyével a gyakor- lati bizonyossághoz; nem mintha az elméletileg valószínű vélemény eo ipso, hogy gyakorlatilag érvényesül, magára az erkölcsi bizonyosság jellegét öltene, hanem mivel más a valószínű véleménynek, mint ilyenek a természete, más azon biztos reflex elvnek természete, melynek alapján az ember magának az utolsó gyakorlati s erkölcsileg bizonyos ítéle- tét megalkotja.1 2 A két Ballerini, kiket szt. Alfonz idéz, 1 Lásd Ballerini-Palmieri i. m. I. 163. 1. 2 így szt■ Alfonz felhozva szt. Ágoston példáját: Vir justus, si forte sub rege homine etiam sacrilego militet, recte potset illo jubente bellare, si vice (civicae?) pacis ordinem servans, quod sibi jubetur, vel non esse contra dei praeceptum certumest, vel utrum sit, certum non est; ita ut fortasse reum faciat regem iniquitas imperandi, inno- centem autem militem ostendat ordo serviendi, így ír : Quamvis igitur subditus sit dubius de belli justitia, potest tamen licite militare ex jussu sui principis, et qua ratione ? innixus principio reflexo, quod princeps habet jus certum, ut semper, ac de injustitia non constat, ei obtempe- retur. — később : Si vir dubitet de morte priori suae uxoris, nequit AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 75 l
