Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 7-49 erkölcsileg cselekedhetit. Ezt a lelkipásztorok, ha nem is elméletben, de gyakorlatban igen jól tudják s aszerint intézik cselekedeteiket. Midőn híveiket gyóntatják, ugyan hányszor mondhatják: én közvetlen, direkt bizonyossággal birok ezen ember bűnbánatának őszinteségéről, azon folté- telek jelenlétéről, melyek engem a föloldozás megadására feljogosítanak? Igen gyakran, sőt többnyire nem. Többé- kevésbbé alapos valószinűséggel áll szemben. S azért föl- oldozás nélkül bocsátja el híveit? Korántsem. Talán támaszkodva a római káté szavaira: »Si audita confessione judicaverit sacerdos, neque in enumerandis peccatis dili- gentiam, neque in detestandis dolorem poenitenti omnino defuisse, absolvi poterit.« (II c. 5. qu. 58.); talán, s ha öntu- datosan cselekszik, mint ki számot is tud adni tetteiről, bizonyosan azon igazság alapján, hogy vannak nyomósán valószínű okok. melyek az ellene szóló netán valószínűbb érvek ellenére, bizonyos adott viszonyok között benne azon gyakorlati, mindenesetre erkölcsi bizonyosságot támasztják, hogy nemcsak joga, hanem kötelessége is megadni a feloldó- zást, híveitől azt meg nem tagadja. Ezen igazság nélkül a gyónószók valóban az volna, amiről vádolni szeretik, lélek- ölés, kínpad, carnificina. Itt alkalom kínálkozik annak bővebbi megokolására, hogy aki nyomós (valószínű) vélemény alapján, midőn a törvény jogigénye legalább (tágabb értelemben vett) erkölcsi bizonyossággal biztosítva nincsen, erkölcsi biztonsággal cselekszik, habere potest conscientiam practice certam. Csak az imént érintettük a kérdést; de minthogy feltettük magunkban ex professo tárgyalni a dolgot, azt mindjárt most, kapcsolatban az erkölcsi bizonyossággal, tegyük meg. Első sorban ez képezi gyenge oldalát a probabilioris- urasnak. Önmagában e rendszer túlszigorú, mert kétes tör- vénynek is bizonyos törvény jellegét tulajdonítja s kötelező erővel felruházza. De másrészt, ha elvét tekintjük, egyike a leglaxusabb rendszereknek. Mert szerinte — ha elvét szigo- rúan keresztülvisszük — a valószínűbb vélemény önma- gában, mint ilyen, képezi irányszabályát cselekedeteinknek.
