Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
742 DR. STUCKNER JÁNOS. pótba juttatják, hol a kétségen felülemelkedve, az ellenkező lehetősége kizárásának tudatával birtokunknak hiszszük és tudjuk az igazságot. Az ok és okozat közötti viszony szűk- szükségképeni. Valamint ott, hol okozat van, oknak kell lenni, azonképen az okozat arányban fog állni az okhoz. Már pedig a bizonyosságot bennünk az indító ok ereje eszközli, mely a tárgy részéről jőve eszünk beleegyezését mintegy kierőszakolja. Ahol tehát nagyobb az indító ok ereje, nagyobb lesz a bizonyosság is, mely mint okozat az okból folyik s vele arányban áll. Alkalmazzuk ezt most az eszmei, természeti s az erkölcsi rendre. Az elsőnél az eszmék azo- nossága, jobban mondva az ellentmondás elve az alap. mely mint elv és indító ok bennünk az igazság belátását ébreszti s az ellenkező lehetetlenségének biztos tudatát támasztja. S míg egyrészt az eszmék rendjében, ha a természetes megismerés határai közt maradunk, más alapja a bizonyos- ságnak nem gondolható, másrészt oly erős ismérvét az igaz- ságnak s alanyi szempontból, a bizonyosságnak alkotja, hogy minden más háttérbe szorul, ami oly igaz, amint bizo- nyos az, hogy az ellentmondás elve a gondolkodás első törvénye, amely, ha szorosan vett elvről van szó, az azonos- ság elvét is megelőzi s oly elv, mely a többiben implicite bent foglaltatik.1 Innét a metafizikai bizonyossághoz máskép nem juthatunk, mint a szorosan vett demonstratio, a tisztán deductiv gondolkodás útján, melynek alapjául ha az elvek legelsőbbike, legszembetűnőbbje, az ellentmondás elve szol- gál, az ez úton elért bizonyosság a legerősebb, a legszoro- sabb értelemben vett bizonyosság. — A természeti és erkölcsi rendben a bizonyossághoz való jutásnak módja a tapaszta- latból levont következtetés, az inductio, melynek segítsé- gével a részleges s kontingens kapcsolatú ítéletek az egyes esetek elsorolása alapján valamely analitikus elv közbenjárd- savai általános érvényre, az igazság jellegére szert tesznek s a természeti rendben természeti, az erkölcsi rendben erkölcsi bizonyosságra igényt tartanak. A különbség a kettő 1 Liberatore, Institutiones philosophicae I. 186. 1.
