Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
DE. STUCKNER JÁNOS. »Qui operatur ex judicio practico tantum probabili, scit judi- cium, quo nititur, posse esse falsum. Ergo non est certus, se non peccare formaliter: ergo sic operando se exponit periculo peccandi formaliter«. — Csakhogy ez szintén nem magyarázza a dolgot; mert nincs logikai összefüggés a két tétel között s azért olyan következtetés nem vonható, mint ez: aki tudja, hogy Ítélete hamis lehet, nem bizonyos abban, hogy nem vétkezik formaliter. Mint Palmieri mondja: »Utique peccatum formale est consensus voluntatis in malum; ubinam porro habemus periculum talis consensus in malum, cum imo possit quisquam protestari, se nolle malum, nec in illud consentire? Deinde periculum dicitur de eo, quod potest obvenire vel non obvenire; porro quod possit adesse vel non adesse violatio materialis praecepti, facile intelli- gimus; at quomodo poterit adesse vel non adesse peccatum formale, sc. consensus in malum?« Azért következőképen oldja meg a csomót s bölcseletileg okolja meg azt, hogy nem szabad kétes lelkiismerettel cselekedni: Nemcsak az alaki bűnt kell kerülni, hanem az anyagit is; s kötelessége az embernek távol tartani a veszélyt, nemcsak hogy forma- liter vét valamely törvény ellen, hanem materialiter is — akkor, midőn ezen veszély elhárítására kötelezve van. Ez világos és bizonyításra nem' szorul. Az pedig, aki kétes lelkiismerettel cselekszik, egyrészt a bűn veszélyének teszi ki magát, ami magától értetődik, másrészt azon kötelesség háramlik reá, hogy távol tartsa magától a bűn veszélyét. Aki ugyanis kétes lelkiismerettel bir, nem tndja, van-e törvény, vagy sincs. Ámde aki tudja, hogy a törvényt illetőleg tudatlanságban leledzik, mielőtt cselekednék, köte- les kiemelkedni a tudatlanság állapotából, köteles utána nézni az ügy állása után, s vétkezik, ha, jóllehet tehetsé- gében áll, elhanyagolja az igazság megismerését, tehát szándékosan marad a tudatlanságban. Mert aki valamely törvény betartására van kötelezve, köteles egyúttal tájéko- zást szerezni a törvényről s a cselekedet felfüggesztésével utána járni a dolognak. Ez az alapja annak, hogy aki kétes lelkiismerettel cselekszik, bűnt követ el; mert aki így ( 3H
