Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI IURISDICT10 JOGI TERMÉSZETE. 71» a flórenci zsinat szavainak, mely ugyanis azt hirdeti: »Pon- tificem R. esse successorem b. Petri principis Apostolorum et verum Christi Vicarium totiusque eccliae Caput et omnium Christianorum Patrem et Doctorem existere«. Mei- le.sleg legyen itt megjegyezve, hogy■ a »iudex-supremus fidelium« kifejezés ebben a vonatkozásában VI. Pius pápá- nak »Super soliditate« kezdetű 1786-ban megjelent bullá- jában találkozik először hivatalosan, amelyben — mint fentebb láttuk, — Eybel műve »Was ist der Papst« lett kárhoztatva. Különben a neheztelt szavak a javaslatban elfoglalt helyükről elmozdíttatván. a »Constitutio dogma- tica I.a de ecclesia Christi« szövegében már csak mint VI. Pius jelzett bullájából vett idézet használtatott fel. Sokkalta fontosabb ezen alaki kifogásnál az a másik ellenvetése egyes zsinati atyáknak, mely szerint a pápa rendes és közvetlen joghatóságának a javaslatban kifejezett azt a minőségét, mely szerint az valódi püspöki jogható- ság, — tagadásba veszik s e helyett azt vitatják, hogy a pápa joghatósága primási, vagy általán metropolitai jellegű. A neheztelt javaslati szöveg így szól: »Declaramus, hanc, quae propria est episcopalis iurisdictionis potestas, ordina- riam esse et immediatam.« A bizottsági jelentés meggyőző igazsággal mutatja ki, hogy a sz. János evangélioma XXI. fej. 15. s. k. verseiben említett »potestas pascendi, agnos et oves« csakis püspöki joghatóságot jelenthet és más nem is lehet. És e hatalmat Krisztus egyenest és közvetlenül ruházta Péterre, még pedig a főpásztori hivatal és kötelem hatályával és jelentőségével. Ebből folyólag a pápai jog- hatóság egyetemes, rendes és közvetlen az egész nyájra azaz az összes »bárányok és juhok« vagyis az egyes egyház- megyék pásztorai s hívei felett. Innen következik, hogy 1. a római pápának Krisztus egyetemes egyházára kiterjedő joghatósága valósággal püspöki, nem pedig primási, 2. hogy a pápa e legfőbb kormányzói hatalma nem pusztán rendes, amint már a IV. lateráni zsinat is kifejti; hanem közvetlen is, még pedig nem csupán oly értelemben véve, hogy Krisztustól közvetítés nélkül vette Péter hatalmát, hanem
