Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI IURISUICTIO JO(iI TERMÉSZETE. 69 dictionis), melyhez viszonyítva tehát minden egyéb jog- hatóság, s e szerint a püspöki is. — mint ezt a vatikáni zsinat vonatkozó határozmányai taglalásánál tüzetesebben észlelni fogjuk — alárendeltségi és alávetettségei viszonyban (offi- ciiim hierarchicae subordinationis et verae obedientiae) áll. — Minthogy tehát a pápa minden püspöki megyében rendes, teljes és közvetetten joghatósággal rendelkezik: követ- kezésképen a pápai joghatóságnak a püspök megyéjében való gyakorlása esetén a püspöki hatóság szünetel, mert a pápával szemben alantasabb hatalom, mely amazzal nem versenyezhet, a püspök nem coordinálva, hanem subordinálva lévén a pápaság iránt. Azoknak pedig, kik túlságos »gyön- gédségből« féltik az isteni eredetű püspöki intézmény szabad- ságát és függetlenségét a pápai »omnipotentiával« szemben, némi megnyugtatásul szolgálhat, hogy ily káros hatalmi versengés a pápaság és püspökség között hatalmuk eredete, célja s rendeltetésénél fogva is inkább képzeleti, mint valódi veszély; másfelül a vatikáni zsinat Krisztus igaz egyházáról szóló hitelvi határozmányának 3. fejezetében egy külön záradék, u. n, clausula salutaris, biztosítja a püspököket, hogy a pápa ezen legfőbb hatalma a püspökök jogállását: rendes és közvetetten joghatóságát nem csorbítja, hanem ellenkezőleg még erősbíti. szilárdítja és oltalmazza. — Különben a pápai és püspöki joghatóság e mennyiségi és minőségi különbözősége már a vatikáni zsinat előtt is nyilvánvalóan el volt ismerve az egyházban hivatalosan és a tudományban a legkiválóbb egyházírók által is. így pl. a már fentebb említett múlt századbeli kánonista, Schmier, legfőbb és alantas joghatóságot különböztetvén meg (iuris- dictio ecclesiastica summa et subalterna), azt mondja, hogy az előbbi egyedül a pápát illeti meg, míg minden egyéb egy- házi hatalom alárendelt joghatóságot képvisel. Ez a felosztás tejesen kifogástalan és megfelel a vatikáni zsinat állás- pontjának, mely szerint a joghatóság teljes és legfőbb hatalma a pápában székel és kiterjed közvetetlenül nemcsak a hívekre, hanem a pásztorokra is, kik a pápának engedel- inességgel és hierarchiai alárendeltséggel tartoznak. De nem
