Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Török Kálmán: A jogász érsek
A JOGÁSZ ÉRSEK. mánya volt az örökösödésnek stb. kánonjog szerint való szabályozása. S bogy a szorosan egyházi vonatkozású tör- vények tiszteletben tarttattak egyéb jogügyleteknél is, — elég rámutatnunk IV. Béla 1 és Kun László 2 azon okleve- leire, melyekben a hazai törvények mellett a kánonokra is hivatkozás történik. De a magyar papság jogi működése nemcsak a tör- vényhozásra volt befolyással. Tevékeny részt vett az a gyakorlati törvénykezésben is. Kálmán királyunk idejében a vegyes bíróság tagjai egyháziak és világiak voltak; a biró- ság elnökévé pedig mindig egy püspök neveztetett ki. Szép tere nyílt a kancellárnak is a bíráskodás terén; a tizen- harmadik században pedig egyes püspökök már főispán! hivatalt viseltek.3 Míg a magyar egyházi rend tudós tagjai a törvény- hozásban, a főkormányszékeken és a bíráskodásban széles- körű jogi tevékenységet fejtettek ki egyrészről, másrészről buzgólkodtak a jogtudomány fölvirágoztatásán. IV. László egyik, 1276. évben kelt diplomájában4 említi, hogy a vesz- prómi főiskolában a káptalan tizenöt tagja oktatta a hazai ifjúságot, kik valamennyien mindkét jog doktorai voltak; s ugyanezen oklevél tanúsága szerint: a hazai jogtudomány művelése foglalta ott el az első helyet. A magyar főpapság kultur-törekvéseinek minden idő- ben főpontja volt a jogtudományok ápolása a nagy áldoza- tokkal föntartott hazai főiskolákon. Ámde a jogi oktatás virágzási kora mégis a nagyszombati egyetem százados életszakára esik. A magyar jogi oktatás történetében új korszakot nyit ez egyetem, mert jogtanárainak hatása messze, túlhaladja az időt, melyben éltek; irodalmi műkő- désük pedig nemcsak a nagyszombati katholikus egyetemre árasztott fényt és dicsőséget, hanem nevök fönmaradását is biztosította. > Fejér, Cod. Diplom. IV/II. p. 16. * U. o. VIII. p. 152. 8 Fejér, Cod. Diplom. V/U. p. 49., 57. ‘ Fejér, idéz. műnk. VII/II. p. 46. 631
