Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Fejér Gerő: A bűnök megkülönböztetése faj és szám szerint
A lit ÍNÓK MEOKÖI.ÖNBÖZTETÉSE. 491׳ származik; egyik egy, a másik más időben jön létre. Így pl. ■anyagilag különbözik a természeti, törvény a tevőleges (positiv) törvénytől, az isteni — az emberi törvénytől. Alá- kilag pedig akkor különböznek, mikor alaki tárgyukra nézve térnek el egymástól; mikor az egyik egészen más kötelező erővel bir, mint a másik, a kötelező erő lévén a törvénynek mintegy a lelke, a formája. A kötelező erő pedig mindig valamely belső vagy külső indokból származik; a kötelező erő különfélesége — az indokok (motívumok) különfélesó- géből. A törvény kötelező erejének belső indokát1 mindig valamely erény becse, jósága képezi. Ez okból a törvények alaki megkülönböztetésének alapját az erények képezik, követ- kezűleg a bűnök faji megoszlásának is. Ha megszegem a- törvényt, tényemhez azon belső indokkal, vagyis erénynyel ellentétes rosszaság tapad, mely okul szolgált a törvényal- kotásra. Ha esetleg egy törvénynek külső indoka van, ez esetben is a külső indokot, mindig valamely erény jósága képezendi. Pl. az egyháznak azon parancsa, mely tiltja ünnep- napon a szolgai munkát, csak külső indokkal bir. Ez az indok a vallásosság (religio) erénye, hogy így az isteni tiszte- let annál könnyebben megtartható legyen. Némelyek azt állítják, hogy a törvények közt alaki különbözetet a tárgyak különfélesége okoz. Azaz lényegesen (specifice) azon parancsok különböznek egymástól, melyek jelentékenyen eltérő tárgy körül forognak. Ez az; állítás helytelen. — mert azt kérdem utánna: hát az erkölcsi rend■ »Motívum legis, aliud dicitur intrinsecum, aliud extrinsecum. Intrinsecum est honestas virtutis, vel inhonestas vitii, ad quam vir- tutem vel vitium ex se, aut ex circumstantiis pertinet hoc, quod praecipitur vel prohibetur. V. gr. lex una praecipit jejunium, altera prohibet inebriationem; honestas temperantiae, quae est in jejunio praecepto et inhonestas intemperantiae, quae est in inebriatione pro- hibita, sunt motívum intrinsecum utriusque legis. Motívum extrin- secum est, quod advenit a voluntate legislatoris, qui posset praecipere jejunium v. gr., ut conservetur castitas.« La Croix : Theal. Mór. 1; c. • nnm 137. , ................. .
