Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE, NEYE- ZETESEN A VATIKÁNI ZSINAT TANA SZERINT. pápaság a katholikus egyház alkotmányának egy sarkalatos, alapfontosságú alkatrészét képezi, oly- annyira, hogy a katholikus egyház fogalmát nélküle meg sem határozhatjuk. A pápai intézmény Krisztus igaz egyházának meghatározásában a lényeges tényező szerepét viseli, amennyiben annak faji különbségét állapítja meg minden egyéb keresztény jellegű egyházzal szemben. Mert mi is az egyház ? A Bellarmin-nál1 olvasható és azóta az egyházban hitelesen tanított s a római kátéba átvett egyedül helyes meghatározás szerint (küzdő) egyház (eccl. militans) alatt értjük azt a látható társaságot, melynek hívei egy és ugyanazt a hitet vallják, közös szentségekkel élnek és egy közös fő, a római pápa fenhatósága alatt egyesülnek. E meghatározás magában foglalja az egyház lényeges ismertető jelének, az egységnek három irányú megnyilatkozását: ú. m. a hit és tan, az isteni tisztelet és végül az egyházi kormányzat egységét. E dolgozat, céljá- hoz képest, az egyházi alkotmány és kormányzat egységének megtestesítőjével: a pápaság intézményével foglalkozik, vizsgálván az egyház legfőbb kormányzójának azon jogi helyzetét, melyet az egyház alkotmányában, egymagában véve és viszonyítva a püspöki, e másik isteni eredetű intézményhez, elfoglal. E vizsgálat során kiterjeszkedik a 1 De ecol. milit. c. 2.
