Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Rézbányay József: A lelkipásztor személye

A LELKIPÁSZTOR SZEMÉLYE.

nugae nugae sunt, — mond sz. Bernát — in ore saoerdo- tis blasphemiae« —, megszólástól, rágalomtól, valamint az apró, fontoskodó, vagy kicsinyeskedő megjegyzésektől és a személyeskedéstől. Beszéde legyen a körülményekhez mér- ten szelíd, nyájas, vidám, vagy komoly, de lehetőleg min- dig szeretetreméltó.

5. Az embernek viseletében és taghordozásában nyilvánul a belső ember. Ha vérmes, indulatos, elkapatott, ilyen maga- tartása és taghordozása is. Ha higgadt, csendes, mérsékelt, komoly leszen egész magatartása is. A pap kerüljön maga- tartásában és taglejtésében mindent, ami esetlen, pórias, illetlen, de viszont mindent, ami természetellenes, tettetett és negélyezett. Főkép járása és testtartása legyen nyugodt é's a papi »modestia«-nak megfelelő.

6. Ruházata legyen méltóságának és kivételes áLlásá- nak kifejezője. Természetes ugyan, hogy a fekete ruházat még nem maga az ember, azonban az is kétségtelen, hogy a világias öltözék mindig gyönge és gyanús szellemre vall. Becsületes papnak nincsen oka, szégyenlenie azt a ruhát, amelyet különben az egyház szabályai és az ősidők kánonjai előírnak. Ugyancsak ily határozottsággal van még előírva a haj korona (tonsura) is.1

7. Ép úgy kívánatos, hogy a papnak egész lakóhelye nemes egyszerűséggel és szerény Ízléssel tűnjék ki, tiszta, de egyszersmind komoly legyen. Sokat a pap ne költsön rá. mert amit arra kelletén túl költ, azt a szegényektől vonja meg. Ugyanis amit a pap, mint saját életfentartása mellett fenmaradott felesleget, megtakarít, azt a szegényeknek illik adnia, s nem szabad a divatos vagy a hiú korszellem sze- szélyének feláldoznia.

Itt helyén valónak találjuk, hogy az apostolnak ide vonatkozó szavait, a nagy szentatyák felfogása szerint, röviden értelmezzük.

י Cone. Trid. sess. XIV. de ref. c. (>. - Bep. XIV. syn. dioec. 1. XI. c. 8.

461