Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 449 rete róhat az emberi-e; mert nihil est sine causa és non potest effectus major esse causa: míg azonban az értelem a törvény illetőleg kételyben leledzik, az értelemnek nincs biztos tudomása (scientia) a törvényről, az akaratnak tör- vénye nincsen, a törvény kötelező erő hí jával van. S nagyon természetes, mert a׳ törvény kötelék jellegével bir, mely az akaratot megköti. Ámde a megkötöttség nem lehet nagyobb, erősebb, mint a megkötöttséget eszközlő kötelék, tehát valódi, kétséget kizáró kötelezettséget csak igazi, teljes s kétségtelen tudás szülhet. És téved, az egész logikát félre- érti, kinek a scientia, qua mediante, mint sz. Tamás mondja, aliquis ligatur per praeceptum, mást jelent, mint a biztos tudást, bizonyos ismeretet. Az ismeret (scientia) fogalma s természete kívánja azt. És ha a köznapi beszédben kétséges s valószinű ismeretről szólunk, az csak nagyon tág érte- lemben történhetik, amennyiben, mint mondtuk, a kétes és valószinű ismeret csak az indító okokra vonatkozik, nem a dologra magára, melyet még korántsem ismerünk, ha róla kétes vagy valószinű ismerettel bírunk. Az ismeret a szó szoros és tulaj donkópeni értelmében az igazságnak bizo- nyos ismerete; csak akkor mondhatom, hogy az igazság ismeretével bírok, ha semmi kételyem sincs aziránt; míg azonban bármi kétségem támad a dolog megismerésében, sohasem állíthatjuk, hogy azt ismerjük vagy tudjuk.1 így akár az ontologikus rendben tekintjük a szabad- ság és törvén}־ viszonyát, tehát tárgyilag vizsgáljuk, akár alanyi szempontból figyeljük meg, amennyiben a törvényt a cselekvő alany ismerő tehetségéhez viszonyítjuk s viszo- nyítanunk kell, mindig az oksági elv az, mely alapul kinél- kozik a kétes törvény nem kötelező erejének megokolásához. Míg tehát a lélek valamely gyakorlati igazsággal, mint praetendált törvónynyel szemben kételybe ütközik vagy pusztán a vélekedés, tehát valószínűségi indító okokra támaszkodik; míg a szellem ezen bizonytalan állapota fen1 .Noldm S. J., Aequiprobabilistische Beweisführung: Zeitschrift für Katii. Theol. 1896. VI. 673. Hittudományi Folyóirat. 1898. 29
