Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
442 HR. STUCKNKR JA NOR. szerűség kétséges, ott nem nyilatkozik meg sem az isteni akarat, sem az isteni akaratnak parancsszava, ott hiányzik az ember részéről a törvénynek, az azt kisérő. vagyis benne rejlő erkölcsi determináns erőnek a megismerése, belátása; mert hisz kételkedni annyit tesz. mint át nem érteni, meg nem ismerni. Míg tehát az ész az említett szükségszerűségre nézve kételyben marad, mint olyan, mely az isteni akara- tot az emberi akarattal megismerteti, a lekötöttséget nem adhatja tudtára az akaratnak, mivel maga sem ismerte azt fel. Következőleg, az akaratnak■ törvénye nincsen, az akarat nincs lekötve, kétséges törvény nem törvény, lex (tahin non obiig at. Az igenis nagyon lehetséges, hogy a fen forgó kétes eset. tehát kétes törvény az erkölcsi rendhez tartozik, annak integrans része, követelménye, s azért, az Isten szempont- jából. amint ő a dolgokat látja s szemléli, bizonyos érte- lemben törvény, lex; de mivel az ész az erkölcsi rendnek eme követelését, meg nem ismerte, a benne rejlő isteni imperativust át nem látta, a lekötöttséget az akarattal nern közölhette, az erkölcsi rendnek eme kétes jogigénye az emberre nézve nem törvény, nem kötelező. Szóval, mint- hogy kétes esetekben az ész Ítéletében lekötve nincsen, ugyanakkor nem lesz lekötve az akarat sein, rá nézve tör- vény nem lesz.1 Ez az alapja azon mondásoknak, melyekkel a mora- listák e tárgyban élnek, mint: Lex dubia non obligat; lex •incerta non potest certam inducere obligationem: lex non ligat voluntatem, nisi mediante intellectu etc. Ugyanezen eredményhez jutnak, kik a törvény lénye- géből kiindulva, annak kihirdetését (promulgatio) egyik lényeges kellékének mondják, s azért, mivel a kétes tör- vény tulajdonképen promulgálva nincsen, kötelező erővel sem bírhat. Sz. Alfonz »Dissertatio scholastico-moralis pro usu moderato opinionis probabilis in concursu probabilioris« ’ Lásd ״Katholik• 1871. márc. í'iik. 301. a köv.
