Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
A 7, ERKÖLCSI RENDSZEREK. 487 ember szabadon cselekszik. Ha így ítél az ész. úgy kell ítélni az erkölcstannak is. A mondottakat összefoglalva, mondhatjuk: Isten az emberi akaratot szabadnak teremtette, mely szabadságnál fogva, az embernek jogában áll mindent cselekedni, amit valamely természeti vagy tételes törvény nem tilt. A sza- badság fogalmilag s természetileg megelőzi a törvényt, ergo est in possessione. A bizonyos törvény a szabadságot megfosztja jogától; az ember tehát nem cselekedhetik olyat, amit ilyen törvény tilt. Ellenben a. szabadság okos önelha- tározásának alapjogát a. törvénynek a szabadság erkölcsi megkötését illető s célzó jogosultsága meg nem döntheti, míg a törvény bizonytalan, tehát valóban kétséges. Itt az álta- lános elv: Lex dubia non obligat. A kétséges törvény a szabadságot jogbirtoklásából ki nem mozdítja, mert melior est conditio possidentis; kétes törvénynyel szemben a sza- badság jogát nem kell bizonyítani, mely fennáll és jogerős, míg a törvény léte legalább oly bizonyossággal nem évin- káltatik, mely az erkölcsi dolgokban szükséges és elég, tehát, inig a törvény erkölcsileg nem bizonyos. A szabadság nyu- godt és biztos lelkiismerettel teheti azt, ami csak való- színűén van tiltva. Mellesleg tartom szükségesnek megjegyezni s felemlí- teni némely moralistának azon balhiedelmét, hogy a melior est conditio possidentis elve csak a jog terén érvényesülhet. .Balhiedelem az. Mert azon elv mindenütt alkalmazható, ahol (juasi-possessióról lehet szó. Pedig ez tényleg fenforög a szabadság és törvény viszonyának kérdésében. Nehogy ismétlésekbe bocsátkozzunk, előbbi fejtegetéseinkre utalunk, amelyekből meggyőződhettünk arról, hogy valamint a tör- vénynek, úgy a szabadságnak is bizonyos jogaik vannak Már pedig, ahol jog van. a jogbirtoklásról lehet szó, s kétes esetekben kell fordulni a possessio elvéhez, melyről külön- ben Sanchez azt mondja, hogy az »titulus universalis omni- bus ■virtutibus«. Nem egykönnyen láthatni be, miért kel- lene száműzni ezt az elvet az erkölcsi dolgok teréről Sz. Alfonz így adja ennek okát: Ratio est quia idein
