Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
folyó elhatározása az, hogy kimérte az ember cselekvési terét, s a törvények határaival vonta körül; de ugyanazon eszméből kifolyólag s értelmileg előbb szabad embert terem- teni elhatározta, s az eszmében foglalt szabad ember fogai- inához szabta a cselekedet irányszabályait alkotó törvények minemfiségét s tartalmi körét. Az erkölcsi törvény meg- alkotásában eszmeileg ott járt elül. mint példányképi ok causa exemplaris) a, szabad ember és a szabadság eszméje. Tehát egyenlő álláspontból tekintsünk az erkölcsi rend mibenlétére s ennek két faktorára: a törvényre és szabad- ságra, s midőn a törvényt az örök eszméből eruáltuk, tart- '!ink ki tovább, s ugyancsak abból ismerjük meg a szabad- -ágot is, ne pedig örök törvényt állítsunk szembe a teremtett szabadsággal. Annál inkább, mert az örök törvény az embe- rek szempontjából tulajdonképen nem törvény. Sz. Alfonz így szól: Saltem dico (prout alii theologi loquuntur), quod lex aeterna, quamvis in se vim habuerit obligandi in actu primo, attamen non fuit obligans actualiter et in actu secundo, donec fuerit proposita et per ejus cognitionem creaturis applicata: sic que asseveranter ajo a S. Thoma et ab omnibus theologis docui.1 Azután felhozza néhánynak nyilatkozatát. így Duvalliusét: ... dicendum est, eam non esse vere et propria legem, sed tantum aliquid, quod se habeat instar legis. Tum quia de ratione verae legis est, ut imponatur et promulgetur subditis; nulli autem fuerunt subditi ab aeterno: tum quia lex essentialiter est regula quaedam practica etc. —■ Petrus de Lorea: Lex aeterna non est principium et ratio agendi alicui, qui legi subditus sit, neque est illi regula proxima suarum actionum; sed esi ratio agendi ipsi Deo et regula divinaram actionum, qua mundum gubernat: si cui ergo esset lex. esset Deo.2י Az örök törvényt tehát, mint ilyet, nem lehet a sza- badsággal ellentétbe helyezni a jogbirtoklást illetőleg. Szűk- -égésnek tartom sz. Alfonznak ide vonatkozó szavait egész נ Thtíol. Mór. n. 72. 4 Lásd erről és a természeti törvényről, mint törvényről sz. Alfonz Theol. Mór. u. 72. 73, ahol bőven méltatja a tárgyat. AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 431
