Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
424 DK. 8TUCKNER JÁNOS. az aequiprobabilismus és a probabilismus közötti vita a harc kellő közepébe viszi a vitázókat a törvény és a szabadság egymáshoz való viszonyainak kérdése által, s hogy bármily kevés gyakorlati érdekkel is bir az aequiprobabilismus a gyakorlatiasság szempontjából, mégis nagy fontosságot nyer az által, mert a törvény és szabadság közötti viszony ethikai sarkkérdését célzó vitába viszi bele a feleket. És ez igaz. Minthogy az aequiprobabilismus a kétes törvény nem köte- lezó' erejéből indul ki; már pedig a kétes törvény nem bizonyos törvény, s mint ilyen, bizonyos kötelezettséget senkire nem róhat (lex incerta non potest, certam iuducere obligationem). S miért ? Mert a kétely, a. bizonytalanság ez állapotában a szabadság a jogbirtokos, libertas possidet; már pedig melior est conditio possidentis, s a törvény, ha érvényesülni akar, arra van utalva, hogy jogát megállapítsa. Szóval, megdől az aequiprobabilismus, mihelyt a jogbirtokos nem a szabadság, hanem a törvény, amely addig marad in possessione, míg a szabadság joga nem bizonyos. Ezzel a kérdéssel — mondja tovább — áll vagy esik az aequi- probabilismus. De ha így, úgy fokozottabb mértékben áll ez a probabilismusról. amelynek, mivel egy fokkal közelebb áll a szabadság pártjához, és a szabadság jogát az ethico- pszikologikus, nemkülönben a logikus törvények kérlellie- tetlen erejének alkalmazásával védi, inkább áll érdekében a szabadság jogbirtoklása igazságának kivívása, minden kétségen felül való helyezése. S ha e kérdés körüli csata elvesztővel összeroskad az aequiprobabilismus, úgy kisebb darabokra esik szét a probabilismus rendszerének épülete■ Azért, ha van különbség e két rendszer között, nem ez a tér, hol útjaik elválnak, mert mindkettőnek léte és jogosult- sága a harc e területének biztonságához van kötve, mely- nek védelme közös érdekük, hanem ha eltérnek egymástól, ösvényeik elágazását a közös erővel kivívott elvekből jól- rosszul levont konzekvenciák okozzák, s az, hogy nem mindig szabatos következetességgel alkalmazza a noetika törvényeit, nevezetesen az opinio probabilis, a valószínű vélemény természetére nézve.
