Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI JURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. ׳349 tartalma csak abból áll, hogy a római pápa a többi püspö- köknek támogatója és segédkezője »ltom. Pontifex cetero- rum Episcoporum modo cooperator et adjutor est.« Ezen és a hozzá hasonló episcopalista elméletek szerint egy lényeg és valóság szerinti pápaság nem is létezik, az szerintök csak emberi alkotás, történeti képződmény, mely az egyházba csak utólag »becsempesztetett«, de amely nem része az egyház isteni alkotmányának. Ez okból ők a pápában sem többet, sem kevesebbet nem látnak, mint egyedül püs- pökot, kinek a római egyházmegye, a legrégibb és legtekin- tólyesebb, jutott kormányzatul s egyházmegyéjének ezen történeti nimbusából neki, a római püspöknek, is készek nagy kegyesen egy kis részt juttatni: s ezen a réven fel- ruházzák öt a primatus honorissal, úgy, hogy méltóság és tisztelet dolgában a világ összes püspökei közt a legelső, legdiszesebb hely jutna neki, tehát a többi püspök mellett c> volna a legelső: »primus inter pares.« Ami ellenben az egyház kormányzatát illeti, úgy egyrésze az episcopalis- táknak épen semmi jogot sem enged a pápának, más része pedig legfölebb felügyeleti, ellenőrzési hatáskört ruházna reá, de aktiv szerepet az egyházigazgatásban nem juttat neki. Az episcopalismus megnyilatkozását a XY. századbeli csonka zsinatokon, ú. m. a bázelin és pisain, hol egyebek közt azt a tételt vitatták, hogy a zsinat felette áll a pápá- nak s annak engedelmeskedni tartozik, — elitélték Y. Már- ton pápa és IV. Gyula. Előbbi egyik bullájában a bázeli gyülekezetét »latrocinium Basileense« névvel bélyegzi meg és a benne rósztvetteket mint szentségtörőket: »tamquam sacrilegos« egyházi átokkal sújtja. II. Gyula pápa pedig a pisai álzsinat egybehívását és közzétételeit, mint amelyek az egyház egységének megbontására és botrány előidézés végett, történtek, nehogy e »rákfene« elharapózzék, meg- semmisíti és hatálytalannak nyilvánítja. A kárhoztató bulla ide vágó részlete ekkép szól: »Ne error, cui non resistitur, approbari videatur . . , habita super his cum Cardinalibus matura deliberatione, praedictas indictionem, convocationem et publicationem schismatici conventiculi
