Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÁPAI IURISDICTIO JOGI TERMÉSZETE. 347 náttá egyesülve kormányozzák, a teljhatalom minden attri- butumával. S ezen nézetüket szembeállították a pápai primátus tanával," azt vitatván, hogy az ősi egyház-alkot- Hiánytól eltérve, a pápaság idővel mindjobban magához ragadta a püspökök eredeti jogait, s így összpontosítva!, a hatalom praerogativáit, a pápa személyében, domborította ki a századok folyamán a monarchikus. elvet és törpítette meg a püspökök jogkörét. De az episcopalis rendszer époly következetlen, mint az előzőleg ismertetett Rácherianismas, melylyel rokon vonásai vannak. Mert ellentétben áll a Szentírásnak az egyházalapításra vonatkozó tanításával, mely szerint Krisztus Péternek adta a mennyország kul- csait; (pót. clavium) neki adta a bűnfeloldozás hatalmát (potestas ligandi et solvendi) és őt bízta meg egyedül nyá- jának: a bárányoknak épúgy, mint a juhoknak legeltetó- sével (potestas pascendi); és végül hozzá fordulva, monda: »Tu vocaberis Cephas; et in hanc Petram aedificabo ecole- siam meam.« Ha tehát meg akarjuk állapítani, hogy milyen alkotmányformája van az a.nyaszentegyháznak, — ha ugyan szabad az emberi társadalmakról vett ezen kifejezést Krisz- tus földi országának berendezésére alkalmaznunk —: úgy ezen kérdést önként érthetőleg csak azon intenciónak vizs- gálatával dönthetjük el, mely Krisztust az egyház alapi- tás tényében vezérelte. Mert fel nem tehető, hogy az egy- ház alkata csak utólag a történelem fonalán, véletlen,.^sé- lyek és körülmények behatása alatt domborodott ki olyanná, aminő, s nem mindjárt eleve, léte első pillanatától, viselte magán e bélyeget. Ha pedig ezen egyedül jogosult szem- pont szerint veszszük vizsgálat alá az egyház alkotmányit, a fentebb idézett szentírási kitételektől lehetetlen más eredményre jutni, mint arra, hogy Krisztus az ő igaz egy- házát monarchiának rendezte be. Ezért az egyház lényeges jellege monarchikus. Minden nyilatkozata az isteni rpes- temek, mely az egyház-alapításra vonatkozott, melylyel az egyház kormányzásának hatalma átruháztatott, első sorban és kizárólag egyhez volt intézve: szent Péterhez. Benne összpontosította Krisztus az egyházban létező hármas ha
