Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Hám Antal: Jefte
32 DK. HAM ANTAL. < dig: »Et insilivit Spiritus Domini in Saul«,1 s az mégis megkísérti az Urat, Saul pedig áldozatot mutat be az Ür törvényének ellenére, s mindennek dacára Gedeon diadalt arat, és Saul által Isten sok jótéteményt nyújt népének. Igaza van tehát sz. Ágostonnak, akinek . szavaival be is fejezzük ez ellenvetés tárgyalását: »Seu ergo per scientes seu per nescientes praefigurationem praedicationemque fu- turorum Spiritus Domini propheticis temporibus operatus est: nec ideo peccata eorum dicendum est non fuisse peccata; quia et Deus, qui et malis nostris bene uti novit, etiam ipsis eorum peccatis usus est ad significanda quae voluit.«2 A második érv, mely Jeftének teljes ártatlanságát bi- zonyítaná, sz. Pálnak a zsidókhoz írt levelében foglaltatik. A XI. 32. 33. így ír sz. Pál: »Es mit mondjak még? Mert kifogyok az időből, ha beszélek Gedeonról, Barakról, Sám- sonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról, kik hit által győzték meg az országokat, igazságot cselekedtek, az Ígéreteket elnyerték . . .« Ebből azt következtetik, hogy ha a Szentirás dicséri Jefte hitét; ha bizonyosnak mondja, hogy üdvözült: akkor kárhoztatnunk nekünk sem lehet. Csakhogy ha a Szentírás dícséretét Jeftének egész éle- tere kiterjesztjük, helyes logika szerint azt kell tennünk mindazokra vonatkozólag, a kikkel Jefte együtt említtetik. Már pedig ezt tennünk tiltják a történeti tények, melyek kétségtelen bizonyítékot nyújtanak affelől, hogy sem Gedeon, sem Dávid, sem Sámson nem cselekedett mindig a törvény parancsainak megfelelő módon. Vagy ki merné állítani, hogy Gedeon istenkísértéseit, efod-készítését, melylyel »egész íz- rael paráználkodék«,8 Sámson viszonyát Dalilával, Uriásnak megöletését sz. Pál helyesli? Pedig »az ígéreteket elnyer- ték« ezek is. Yilágos tehát, hogy a Szentírás nem beszél másról, mint az ő hitükről s arról, hogy igazságban és szentségben hunytak el. Ezzel azonban nincs mondva az, hogy egész életükben nem követtek el bűnös cselekményt. 1 I. Kir. XI. 6. ‘ Quaest. 49. in Jud. s Bír VIII. 27.
