Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
A PÄI'AI IURISDICTIO .!Otii TERMÉSZETE. 341 Látni való e rövid kivonatos szemelvényekből is, hova lyukadnak ki egy hibásan felvett alapelvnek a végső következtetései. Richer alaptételének helytelensége átszár- mazik összes conclusióira is s az előbbivel megdől egész mesterkélt rendszere. Az ő téves felfogása szerint ugyanis a pápa nem bir sajátlagos, önmagában letéteményezett, tulajdon s önálló hatalommal és joghatósággal, hanem csu- pán az egyház közönségétől átszármaztatott, tehát kölcsön- vett, átruházott, származékos iurisdictióval, épen úgy, miként egy választott király, pl. a lengyel király, kit pl. fel is hoz, az őt választó nemzettől nyeri a hatalmát. Az egy- házi hatalom Richer szerint »primarie, proprie et essen- tialiter« vagyis »elsődlegesen, sajátlag és lényegileg« ma- gát az egyház egyetemét, a római pápát és - a püspököket pedig csupán »instrumentaliter et ministerialiter« illeti meg. Ezen elméletnek a helytelen volta azonban már első tekintetre szembeötlik, mert ellenkezésben áll nemcsak a szent iratok idevágó helyeinek szó és értelem szerint vilá- gos tartalmával, a katholikus egyház szellemével és ősi 11a- gyományaival, hanem a közzsinatok határozott nyilatkozatai- val is, amelyekben a pápai joghatóság közvetlen isteni ere- dete nyíltan el van ismerve. A Szentírás ide vonatkozó helye, mely szerint ugyanis Krisztus Péterhez fordulva így szól: Tu es Petrus et super hanc Petram aedificabo eccle- siam meam; . . . Et tibi dabo claves regni coelorum, kizár minden oly értelmezést, mintha az egyházkormányzati ha- talom közvetlenül, eredetileg és sajátlag magára az egy- ház közönségére ruháztatott volna át, mert Krisztus sem az egyház összeségének, sem az'összes apostoloknak, hanem tisztán egyedül és közvetlenül Péternek adományozta a tem coerciti vilin in totum concilium. — Princeps politicus, et domi- nus reipublicae et territorii, vindex est atque protector legis divinae naturalis et canonicae: Quare eum in finem leges figere et gladium distringere potest. Princeps politicus, ut ecclesiae protector et vin- dex canonum iudex est legitimus appellationum, quam ab abusu vocant: et hinc ecclesiae Gallicanae libertates originem sumpserunt.! (Ld Richer id. m. vonatkozó helyeit.)
