Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Horváth István: A pápai iurisdictio jogi természete
1. ÉRTEKEZÉSEK. A PAPAI IUBISDICTTO JOGI TERMÉSZETE, NEVE- ZETESEN A VATIKÁNI ZSINAT TANA SZERINT. 5. A Richerianismus. 1 Folytatás. XY11. század második évtizedében a nagyhirnevű párizsi egyetem (az ú. n. Sorbonne) légköréből egv olyan eszmeáramlat kezdett terjeszkedni, mely a pápai primátus és joghatóság eredetéről, terjedelméről és természetéről, a katholikus egyház szellemével, alapelvével és isteni megalapítójának intenciójával teljesen ellentétes, hibás elveket és tanokat hirdetett. Ezen eszmeirány az egyházjogi irodalomban legkiválóbb s legelső képviselője Richer Ödön, a sorbonnei egyetem tanára s ügyésze (Syn- dicus Sorbonnae) nevéről a »Richerianismus« gyűjtőnév alatt szerepel, aki ugyanis 1611-ben »Libellus de ecclesias- tica et politica potestate« (Az egyházi és politikai (állami) hatalomról szóló könyvecske) cím alatt megjelent értekezé- sóben fejtette ki e tárgy körül ápolt nézeteit. Richernek e könyve megírására és közzétételére okot és alkalmat szol- gáltatott a dömések vitatkozása az 1611-ben megtartott egyetemes káptalani gyülekezetükön előterjesztett következő Hittudományi Folyóirat. 1808. 22
