Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Babik József: Hiba, vétek, bűn

294

A UITTüDOMANY MAGYAR NYELVE.

igaz és tökéletes.« »Ki a gonoszságot szereti, lelkét gyűlöli.« Zsolt. 10, 6.

Injuria. »Az erőszak és igaztalanság semmivé teszik a gazdagságot.« Sirákf. 21, 5.

Injustitia. »Az országiás egy nemzetről más nemzetre vitetik át az igazságtalanságokért.« Sirákf. 10, 7.

Insipientia. »Jobb az, aki eltitkolja esztelenségét, mint azon ember, ki elrejti bölcsesógót.« Sirákf. 20, 33.

Invidia. »Tetemek rothadása az irigység.« Póld. 14, 30.

Immunditia. »Az Isten őket szívok kívánságaira, a tisz- tátalanságra hagyá.« Hóm. 1, 24.

Impietas. »Az istentelenség kenyerét eszik és a gonosz- ság borát iszszák.« Péld. 4, 14.

Iracundia. »Szűnj el a haragtól és hagyd el a búsulást.« Zsolt. 36.

Jurgium. »Mindenkor viszálkodást keres a gonosz.« Péld. 17,'11.

Loquacitas. »Ki a csacsogást gyűlöli, eloltja a gonosz- ságot.« Sirákf. 19, 5.

Luxuria. »Vígan lakmároztatok a földön és bujaságban hizlaltátok sziveteket a megölés napjára.« Jak. 5, 5.

Malitia. »Mit dicsekszel a gonoszságban, ki hatalmas vagy az igaztalanságban ?« Zsolt. 51, 3.

Mendacium. »Aki hazugságokra támaszkodik, a szele- két legelteti.« Péld. 10, 4.

Murmuratio. »Legyetek vendégszeretők egymás iránt, zúgolódás nélkül.« I. Pét. 4, 9.

Nequitia. »Tarts bűnbánatot gonoszságaid-ról!« Apóst, cselekedetei. 8, 22.

Nugacitas. »A hazudság szemfényvesztése meghomályo- sítja a jókat.« Bölcs 4, 12. (Hazudság: nem igaz dolgot tartalmazó beszéd; hazugság: rossz tulajdonság, melynél fogva valaki hazudni, hazudságokat mondani szeret.)

Odium. »A gyülölség versengést támaszt.« Péld. 10., 12.

Oppressio. »Ha látod a szegénynek elnyomatását... Préd. 7.