Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Babik József: Hiba, vétek, bűn

A HITTUDOMÁNY MAGYAR NYELVE.

285

vele a vét ige: elhibáztam, elvétettem a dolgot. Az alföldöli így ejtik: elvítettem (vitium?) Egy kis nyelvénckedési haj- lammal (er-á-rá, fogd rá) azt lehetne mondani, hogy a vitium szó, melynek a hiba kifejezés legjobban megfelel, amolyan lucus a non lucendo-féle alkotás a ■vitare' (kerülni) igétől: nem kerülted, tehát hibát követtél el; ilyen ami törvén;/ szónk is, oly dolog, melyet nem szabad törni. Érdekesek a hiba szónak más nyelvű kifejezései: németben Fehler, Schuld; angolban fault (talán a német fallen: esni, hibbanni igéből); franoziában défaut (defectus), laute; olaszban difetto (defec- tus). Nagy Jánosnál a »vitium« szó és származékai így vannak fordítva: hiba, vét, vétek, gáncs, bűnrögzet (!), bűn- rögzöttség (! . . . vitare kerülni, távoztatni); vitiare, meg- hamisítani, hibásítani, megrontani; vitiatus: hibás, meg- hamisított, megrontott; vitiositas: liibásság, romlottság, vétesség, bűnrögzöttség, rosszaság, gonoszság, vétkesség, gáncsosság. No de ez már egy kissé sok! Nézetem szerint a latin »vitium«-nak legjobban megfelel a »hiba« szó, mely az erkölcsi tévedésnek (error) legkisebb fokát jelenti: el- hibáztam, eltévesztettem — mintegy akaratlanul.

Vétek (n. Vergehen, a fentebb említett nyelvekben, mint a »hiba«). A vét ige származéka, mely ige a N. Sz, szerint a következő jelentésekkel bir: 1. A rendes, kellő, helyes, igaz, célirányos útról, iránytól vagy szabálytól el- térve, hibát követ el. 2. Erkölcsi szabálytól, törvény párán- csától eltérve, rossz tettet követ el. Érdekes a következő megjegyzés: Minthogy aki vét, az tévedést követ el, vagyis az igaz, helyes, jó. törvényes útról eltér: innen a magyar nyelvből kiindulva, úgy látszik, hogy a vét nem egyéb, mint a fordított tév, miként amazt ezzel Vass József szerint az Ormányságban (Baranyamegyének délnyugati része) is föl- cserélik ; aki hasonló hangáttételre több példát is hoz fel, pl. köp pök, csikmák mákcsik, egyelít elegyít, csavar facsar, stb. ■י— Likvándinál culpa theologica et juridica seu civilis: teológiai és törvénybeli, avagy polgári vétség. Ez hármas: lata, levis, levissima: széles vagy goromba, kicsiny, legkisebb hiba. (Ismét eltérő kifejezések!) — Nagy Jánosnál culpa: