Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dostál Károly: A héber lyra Krisztus előtt

A HÉBER LYRA KRISZTUS ELŐTT. 259 zalaival meglepő. Gyönyörűen hasonlítja az Istentől elpár- tolt népet a szőllőhöz, mely gyümölcsöt nem hoz; melynek soi’sa elkerülhetetlen: pusztulnia kell. Vagy képes-e valaki szebben szólni a szívhez, a bán- kódó szívhez, mint Izaiás az 52. részben: »Kelj föl, kelj föl, öltözzél erősségedbe Sión! Rázkódjál ki a porból! Kelj fel, ülj le Jeruzsálem! oldd meg nyakad bilincseit Sión fogoly leánya!« (52. r. 1. 2. v.) Még a kőszívnek is meg kell vala indúlnia e hathatós vigaszra! De ki tudná ama sok gyöngyszemet összeszedni, mely Izaiás művében elrejtve lappang. Ott akadunk rájuk, hol nem is gondoljuk, hogy léteznek. Szépségüket nemcsak kora, de a mi anyagias korunk is mindig elismerte s még ellenségeink is sietnek megvallani a valót. Csakugyan Izaiás a már ismert nagy költőkkel méltán sorozható egy rangba, méltán mondható a harczoktól megbénult nemzedék első lyrikusának. Művében az érző szívvel megáldott Ezekiás hálaénekét is közli, a ki midőn betegségéből felgyógyult, énekben, dal- ban dicséré az Istent (íz. 38. r. 10—20. v.). Jónás próféta imája a hal gyomrában élénken tanús- kodik költői, lyrai lelkületűről (2. r. 3—10. v.). Habokul• énekének (3. rész) magasztossága és emelke- dettsége vetélkedik a legszebb héber lyrai termékekkel. Különben valamennyi prófétáról. — akár a fogság előtt, akár az után éltek, el lehet mondani többé-kevésbbé, hogy tanítók mellett költők is voltak s kiváltképen lyrai költők. Kora hangulatának azonban egy sem volt oly hű kife- jezője, mint Jeremiás. Elégikus éneksorozatával a héber elégia legnagyobb mestere. Az ember mintegy ott látja a jó hazafit szeretett hazájának, kedves városának: Jeruzsá- lemnek romjain, amint kesereg annak szomorú pusztulása fölött. Költői vénája igen erős. Minden szava fájdalmának hű tolmácsa: »Olyanná lett az Úr, mint az ellenség, leve- tette Izraelt, ledöntötte minden kőfalát, szétrombolta erős- ségeit, ínséggel töltött be Júda leányánál férfit és asszonyt.« (Siralm. 2. r. 5. v.) A jó hazafi mellett ott látjuk benne a 17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom