Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dostál Károly: A héber lyra Krisztus előtt

A HÉBER LYRA KRISZTUS ELŐTT.

249

akarja, hogy a zsidó népre átkot mondjon: »Nem mondót- tam-e neked, liogy amit Isten parancsol, azt fogom csele- kedni ?« (Num. 28. 26.) Majd látnoki szemekkel a jövendőbe tekint s ihlettségében mintegy elragadtatva, forró érzéssel jövendöli meg a Messiást: »Csillag támad Jákobból és vessző kel föl Izraelből.« (Num. 24. 17.) Szavának minden hangja elárulja a költői lelkületet, a lyrikust.

Mózes halála után nem halt ki a héber nép költői érzéke. Egy pár helyet erre nézve is hozhatunk fel a Szent- írásból. Tudjuk Mózes halála után mintegy 40—50 esz- tendőre kezdődött a bírák korszaka, körülbelül 1390-ben s tartott 1135-ig Héliig. Ezen korszakból is bírunk lyrai emlékeket. így a Bírák könyvének 9. r. 8. v. és köv.: »Elmenének a fák, hogy királyt kenjenek föl magoknak és mondák az olajfának: Országolj fölöttünk.« 14. r. 14. 18. v.: »Es mondá neki: Az erőből étek jött ki és az erősből édes- ség eredt. És nem fejtheték meg három nap a kérdést.«

Azonban legméltóbb az említésre Debbora éneke az

5. részben. Mily szép e költemény ama részlete, melyben Jáhel, e hős asszony tette van dicsőítve. (5. r. 24—28. v.) S ez asszony valóban érdemes is a költőnő dalára, mert az ellenséget, a veszélyes ellent: Sisarát megölte. A 27. verstől kezdve remek ez az ének. A hatalmas ellenfél ott fetreng nyomorultul a győztes asszony lábainál. A távolban mintegy hallja az ember a szerető, a töprengő, aggódó anya jajsza- vát. Kétségbeesve kérdi környezetét, nem hallottak-e gyér- mekéről hírt ? Győzött-e, avagy elesett ? A felelet mesterien van előadva. Egyik hölgye felel; bizonyost nem tud mon- dani; de szíve csak jót tud sugallani az anyának: »Ne félj, él gyermeked, most szerzi kincseit, győztes hadai előtt min- denki hódol!« Hogy kielégítette-e az anyát a válasz, hogy megnyugtatta-e, s midőn tudatták vele a gyászos hírt, hogy fia elesett, mily fájdalom fogá el szívét; egy szóval sem említi a költőnő. Nekünk magunknak kell elképzelnünk. De e helyett mesteri fogással szökken át más érzelemre. A lyrai átszökkenés gyönyörű példája. O, ki tudja, hogy elesett Sisara, igy folytatja tovább: »így veszszenek el,