Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Rézbányay József: A lelkipásztor személye
A LELKIPÁSZTOR SZEMÉLTE. 221 írás: ,A szent ember megmarad a bölcseségben változatlanul, miként a nap, de az oktalan változó, miként a hold‘.1 Mivel a hold ragyog, de nincsen melege, változik és majd teli hold- nak tűnik fel, majd kicsinynek, majd elenyész. De a nap- nak fénye tüzes és minél tüzesebben ég, annál ragyogóbban tűnik fel szemeinkben. Így ragyog a bölcsnek szive lángja a külvilág előtt és ha nincs neki megadva mind a kettő, azért mégis mindenáron rajta van, hogy fölmelegedjék. Jaj nekünk! testvéreim! ha csak ragyogni akarunk! . . . János (Kérész- telő szt. János) mind égő, mind világító mécs, nem azt mondja az Üdvözítő, hogy ragyogó (világítój és égő, hanem égő és világító mécs, mert Keresztelő szt. Jánosnál a raggo- gás az égő tiízböl eredt és nem az égő tűz a ragyogásból. Van- nak némelyek, akik nem azért ragyognak, mert égnek, hanem azért égnek, mert ragyogni akarnak. Es ezek szeretettől soha fel nem gyálnak (és soha szeretetve nem gyútnak, vagy ha szeretnek, csak magukat szeretik és másokat is csak azért sze- vetnek, mert másokban is csak magokat szeretik), hanem csak hiúságtól égnek. Akarjátok tudni, miként égett és ragyogott szent János? Én hármas égő tüzet és háromféle ragyogást találok — úgymond — rajta. Lángolt benne, de telve üdvös szigorral maga iránt: az önszeretet, lobogva lángolt benne a Krisztus iránt való szeretet és az áhítat érzelme és égett benne a szeretet tévedő embertársai iránt rettenthetetlen szó- kimondó bátorsággal; ragyogott pedig példájával, tanításával, cselekedeteivel ... Oh ! vajha gyúlna fél bennünk is, testve'- reim! és vetne lángot az ö szent buzgalma! ... De nem leszek égő mécs, ha csak teljes szívből és teljes lélekből és min- den erőmből nem szeretem az én Uramat és Istenemet! Egye- dűl a szeretet az, amely lángra lobbant üdvösségünkre. Ben- sónkból kell■ előtörnie a tűznek és akkor melegíteni és világi- tani fog és szerte veti majd fényét. Ez a tűz a szent szeretet, amely Istentől ered és ismét ö benne olvad fel. Az igazi sze- retet müvei azok, amelyek mindenek előtt gyújtó szikrát vet- nek a lélekbe és lángot lövellnek a szivbe. Azért kivan az 1 Jéz. Sir. 27, 12.
