Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Ochaba A. János: A lelkipásztori okosságról
204 DR. OCHAliA A. JÁNOS. zon gyakran kárt ejteni képesek voltak s teszik manap is mea culpával őszintén be kell vallanunk, hogy ez nem rit- kán saját szolgáinak álokossága, vagy a valódinak helytelen alkalmazása volt okozója ; akik számos esetben, dacára, hogy a bárány természetével ellenkezik, mégis a farkasokkal üvöl- tenek, sőt marnak is, anélkül azonban, hogy a farkastól megmenekednének. A lelkipásztorkodás, miként már nagy sz. Gergely sze- rint említém, nem közönséges művészet, melyet legkevésbbé lehet pusztán nyomtatott betűk után elsajátítani, hanem előfeltétele ama bölcsesség, melyet a Szentlélek Úristen ajándékának hívunk, mely az isteni félelemből ered s mely- lyel 11a a lelkipásztor megajándékoztatott, elég okos leszen bármily körülmények között hivatásának megfelelni s mint Krisztus méltó helyettese helyét betölteni; az birtokában lesz a szükséges világosságnak, hogy mindenkor elegendő lélekjelenléttel bírjon még a legváratlanabb támadásoknál is. Ezen mennyei világosságot, az Isten eme kiváló ajándé- kát azonban csak sok buzgó imádság által lehet elnyerni s csakis alázatos szivekbe tér az be. Az önhittség már álta- Iában vétek és megvetendő, de a legkárosabb és legkárhoz- tatóbb a papnál; miért is soha se bizakodjék el a lelkipász- tor kizárólag saját erőiben s szellemi képességeiben; mert jóllehet hivatala teljesítésében természetes esze szabályait is szabad, sőt kell is tekintetbe vennie, de amellett az egy- ház elveit és rendeletéit szem elől tévesztenie sohasem sza- bad; s ha talán ügye egyes esetekben legjobb szándékú eljá- rása után mégis hajótörést szenvedne, nyugodjék Isten kifür- készhetetlen végzésébe; ilyen eljárása a lelkipásztornak min- denkor kímélettel fog megbiráltatni; mert amiben lelkiis- méretünk szerint jártunk el, méltó, hogy az jóakarólag és gyengéden ítéltessék is meg. — És ezen elővigyázatos meg- bírálását a lelkipásztornak s az ő működésének, a lelkipász- tori okosság csemegéjének mondhatnék; miért is mély meg- sértése a lelkipásztori okosságnak, midőn a lelkészek tár- saik pásztorkodását vagy akár az egyházi hatóságok rende- létéit kivált az avatatlanok előtt, kíméletlen bonckés alá
