Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Ochaba A. János: A lelkipásztori okosságról

200

1>I!. OCHAllA A. JAKOS.

szeretet. És vannak, kik tudósok akarnak lenni, hogy az erényben s minden jóban gyarapodhassanak; és ez a lege él- szerübb okosság.1

E két utóbbi értelemben kell a jó lelkipásztornak okos- nak lenni s akkor törekvése nem a sok és szépbeszédűségre fog irányodni, mely miként a tapasztalat számtalan példája bizonyítja, a lelkek meghódítására épen nem elégséges; ha- nem tudni fogja, hogy a maga idején, helyén és módja sze- rint kiejtett s teljes meggyődődésbó'l jövő egyszerű szó a legmagasabb fokban áldásthozó. — Hiszen a lelkipásztornak szomorúakhoz, elhagyatottakhoz, vigaszt nélkülözőkhöz, két- kedőkhöz, szenvedőkhöz, a halállal küzdőkhöz, szóval: bűnö- sokhoz, tehát üdvszomjas lelkekhez kell szólania, melyeknek szükségleteik egészen mások ám, mint az érzéksóvár és szó- rakoztatásokat hajhászó világfiaké.

A szeretet mellett másodsorban szükséges tehát, hogy a lelkipásztor szem előtt tartva hivatásának magasztos vol- tát és a keresztény lelkipásztorkodás végcélját, ismerje azon eszközöket, amelyeket a katholika egyház célja elére- séhez szolgáltatja s tudja azokat bölcsen felhasználni; de tudja egyszersmint azt is, hogy mi és mennyi bizatik az ő éleselméjűségére. Ez oknál fogva a hitt adományok alapos isme- rete és as észnek sokoldalú kiművelése okvetetlenül szükségei- tetík az okos lelkipásztorkodáshoz; azért mondja, nagy szt. Gergely: »Nulla ars doceri praesumitur, nisi intenta prius meditatione discatur. Ab imperitis ergo pastorale magiste- rium qua temeritate suscipitur, quando ars est artium regi- men animarum.«

Tanulmányoznia kell tehát a lelkipásztornak főképen a szent iratokat, a szent atyák műveit és az egyházi ren- deleteket, hogy a körülmények bármely pillanatában kész legyen a határozott és helyes cselekvésre; mert sohasem szabad szem elől tévesztenie magasztos hivatása szent kötél- meit, melyeknek majd mint hitszónok és hitoktató, majd mint lelkiatya és tanácsadó, vagy mint a szerencsétlenek

1 S. Bern. Super Cant. Senn. XXXYI.