Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Ochaba A. János: A lelkipásztori okosságról
180 DR. OCHABA A. •TÁROS. szempontból az okosság sok tekintetben megegyezik a bölcses- seggel; mely valamely jó cél eléréséhez szükségelt, megen- gedett és alkalmas eszközök helyes megválasztásában és alkalmazásában áll. Csakhogy mig a bölcsesség, inkább elvei- nek biztonságára támaszkodva, messzire ható ügyek kivite- lével foglalkozik és az ehhez szükségelt eszközök megválasz- fásában nagyobbára, sőt mondhatni kizárólag saját belátásában és Ítéletében, mint mások, bár előre kiszámított, de mégis csak esetleges s következőleg bizonytalan befolyásában és közreműködésében bízik; addig az okosság szükebb körben mozogva, de célját szem elől soha sem tévesztve majd ide majd oda hajlik és nem ritkán egy, már valamikor beiga- zolt fortélyba helyezett bizalommal igyekszik szándékát érvényre juttatni. Tagadhatatlan azonban, hogy az okosság- nak is ép úgy miként a bölcsességnek sokoldalúnak kell lennie; alapos és sokoldalú tudományt szerezni pedig fölötte nehéz. Sok olvasás, még több gondolkozás, sok egybehason- lítás, még több gyakorlás s fogyhatlan béketürés és állha- tatosság az, ami ehhez kívántatik. S azért az okosság tulajdonképen bölcsességnek is mondható s valódi becse: szándéka nemességében, a körülmények mindenkori szem előtt tartásában valamint a megengedett eszközök helyes megválasztásában és felhasználásában gyökeredzik. Csak ilyen okosság a valódi keresztény okosság; mely ha a lelkipásztor személyes tulajdona, melyet hitközsége leg- főbb és legszentebb ügyei biztosítására és előmozdítására használ fel, a lelkipásztori okosságot: a pastoralis prüden- tia-t képezi. Ebből pedig kitűnik, hogy a delkipásztori okosság is ugyanazon téren mozog, melyen az okosság általában s hogy a lelkipásztori okosság sem pusztán az ész dolga, mi- ként sokan gondolják, hanem nagy részben az életé, mely igénybe veszi a lelkész összes erőit és képességeit, az ész helyes használását és az akarat buzgalmát egyaránt; mivel az emberi képességek összműködése nélkül valódi okosság nem képzelhető s a lelkipásztorkodás célja el nem érhető. S azért mindazok, kik összes sikereiket zabolátlan buzgal-
