Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra

AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 173 tartok, ismerni tanulja; mert én a probabilismus rendszerét tartottam s fentartom most is, nem pedig a probabilioriz- must vagy a rigorismust« (10. levél). »Dissertatio pro usu moderato opinionis probabilis« című értekezésében (1749., II. §.; 1755. n. 122.) pedig a probabilismust erkölcsileg bizonyosnak, az ö véleményének, melyet külön értekezésben bebizonyítani törekszik. 1762-ben azonban fordulat állott be és nyíltan az aequiprobabilismust hirdeti. Mégis vannak, akik felteszik a kérdést, vájjon sz. Alfonznak utóbbi aequi- probabilismusa különbözik-e tényleg s elvileg az előző évek probabilizmusától ? Vájjon sz. Alfonz az aequiprobabiliz- must szembeállítja-e a probabilismussal ? Nem akarunk most ennek érdemleges taglalásába bocsátkozni; csak any- nyit jegyzünk meg, hogy egyrészt nagyon kedvezőtlen világításba helyeznők sz. Alfonzt, ha feltennők, hogy ő ellenkezésbe jött önmagával, midőn egy elvi nézet után, melyet védett s melyet vissza nem vont, elvileg ellenkező álláspontot hirdet (a probabiliorismust visszavonta s csak aztán szegődött a probabilismushoz, melyet kifejezetten soha nem retraktált); másrészt sz. Alfonz Morálisa, amint jelenleg közkézen forog, a probabilismusnak tiszta gyümöl- cse, annak szelleme lengi át, minden ízében annak talaján épült fel. Magam részéről legalább, midőn az ő fejtegetéseit, bizonyításait, a törvény és a szabadság közti viszony általa adott méltatását, a törvény kötelező erejéről, a kétes tör- vény természetéről nyújtott előadásait olvasom, sohasem tudok találni olyat, ami a tiszta probabilismussal elvi ellen- tétben állana. Olyan értelemben tartom őt én is a próba- bilizmus ellenségének, amennyiben tiltja, hogy a kevésbbé valószínű véleményt kövessük, ha ez a vélemény csak két- ségesen, gyöngén valószínű, amit a valódi probabilismus hasonlóan meg nem enged. Igazán nagyon kérdéses az, vaj- jón sz. Alfonz rendszere elüt azon probabilismustól, mely a valószínű vélemény követését megengedi, míg ez iga- zán alapos indító okokon nyugvó valószínűség jellegével bir. Azért ha sz. Alfonz támadta a probabilismust s a jezsuitákat, mint e rendszer vallóit s terjesztőit, ami szin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom