Hittudományi Folyóirat 9. (1898)
Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra
138 DK. STUC'KNER JÁNOS. ki hamisan Ítél olyanról, amit nem tud, aki tehát elmé- lefi kételyben van. »Potest esse ignorantia sine hoc, quod aliquis de ignotis sententiam ferat et tunc ignorans est et non errans; sed quando jam falsam sententiam fert de his, quae nescit, tunc proprie dicitur errare et quia peccatum in actu consistit, error manifeste habet rationem peccati. Non enim est absque praesumptione, quod aliquis de igno- ratis sententiam ferat, et maxime in quibus periculum existit.«1 S valóban nemcsak a logika, hanem az erkölcsi törvény ellen is. vét, aki többé-kevósbbé megokolt véle- menyhez értelmének ama szilárd beleegyezését adná, mely- hez csak úgy a logika, mint a morális szempontjából csak a bizonyosan megismert, szembeszökő igazságnak van joga. Ha már az elméleti kétely esetén megdönthetetlenül áll az elv: »Omne quod non est ex fide, peccatum est,« annál szigorúbban követeli érvényesülését akkor, midőn az ember oly cselekedet előtt áll, melynek megengedhetősógé- ről kételkedik, tehát gyakorlati kételyben leledzik. Az ilyen kételyben véghezvitt tény sem a természeti, sem a kinyi- latkoztatott erkölcsi rend itólőszéke előtt erkölcsös cseleke- det jellegével birni nem fog. Cicero azt mondja: »Bene praecipiunt, qui vetant quidquam agere, quod dubitant, aequum sit, an iniqunm.«3 Kant pedig imigy szól e tárgy- ról: »Was insbesondere die Gegenstände des praktischen Vernunfterkenntnisses in der Moral — die Hechte und Pflichten — betrifft: so kann in Ansehung dieser eben so wenig ein blosses Glauben stattfinden. Man muss völlig gewiss sein, ob etwas recht oder unrecht, pflichtmässig oder modum, quo se quispiam habet circa veritates practicas ............ Q uocirca paucis haec omnia resumendo dicemus, indolem dubii prae- tici prae speculativo hanc esse, ut alterum sit operis directivum, alterum non. — Tehát nem a veritas et honestas rei a megkülönböz- tető elem; mert pl. vájjon szabad festeni vagy vadászni ünnepnapon, elméleti kétely ; vájjon ezen napon szabad-e vadásznom, gyakorlati kétely. Pedig mindkét esetben de honestate seu de licito et illicito est sermo. 1 Quaest. Disput, de Malo qu. 3. a. 7. 8 De officiis I. c. 9.
