Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Stuckner János: Az erkölcsi rendszerek, különös tekintettel a probabilismusra

AZ ERKÖLCSI RENDSZEREK. 133 tek fölött mondott Ítéletek, melyeket olvastál vagy hallót- tál, rég elmosódtak gyarló emlékezetedben: az egész erkölcs- tan, a részleges vezérigazságok, a resolvált casusok mégis mind látatlanul ott rejtőznek elméd kincses kamrájában s felhőkbe burkolt napként világítanak előtted s te csodál- kozol, hogy a napot nem látod s mégis világos útakat taposasz. Te azt gondolod, a te eszed világa vet fényt rej- télyeidre; pedig az erkölcstan magadba szitt szellemének rejtőző napja az. mely eloszlatja homályaidat. Hallasz mon- datfűzéseket, olvassz beszédszerkezetet, Ítélsz helyességéről, magyarosságáról; nem emlékszel többé sem tanult nyelv- tanodra, sem a beemlézett nyelvszabályokra, ítéleteid kate- gorikusak s biztosak; önelégülten gondolsz önmagadra, mintha csak magad fedezted volna fel Kolumbus tojását. Pedig öncsalódás az egész; másnak tudása beszél belőled; öntudatlanul bár, de valójában idegenből merítesz. S mégis sohasem jön eszedbe, vállvonogatva, kicsinylőleg még gon- dőlni is tudásod fényforrásáról. Csak az a morális, vagy az a mólyértelmű erkölcsi rendszer semmi nyomot nem hagyott értelmünkben ? Egyedül ez értelmünk földjébe plántált ama terméketlen fa, mely gyümölcsöt nem terem ? Csak ettől tagadjuk meg elismerésünk adóját? Ha más nem, úgy a legkitűnőbb elmék beláthatatlan sora, kezdve Bartholomaeus Medinától Liguori sz. Alfonzon keresztül, fel napjaink kitűnő erkölcstaníróihoz, ezeknek tudománya és szentsége, tisztelete és tekintélye bírjon rá, hogy kalapot emeljünk előttük s a kérdésnek, melynek tisz- tázására annyit áldoztak, némi, bár oly csekély súlyt tulaj- donítsunk. Ezen általános reflexióknak ad conciliandos animos bevezetéskép való előbocsátása után a kérdésnek érdemleges tárgyalására térhetünk. * Az ember szabad lény. Szabad nemcsak oly értelem- ben, hogy önelhatározásainak az ura, amennyiben két ellen- tétes dolog, cselekvés és nem cselekvés között választhat, mely lelkitehetsége fizikai lényegéhez tartozik: hanem

Next

/
Oldalképek
Tartalom