Hittudományi Folyóirat 9. (1898)

Dr. Sankovics Ignác: Az apostoli atyák erkölcstana

126

DB. SAN KO VIC'S IGNÁC.

bűntől visszariadjunk.1 Gondoljunk a megdicsőűltek égi boldogságára, hogy a szentek útját járva a szentek boldog- ságának részesei lehessünk, hogy lássuk, »!tg 6 iov fuo&ov xaÁóg dvTanodÓTrje«.2 A bűn sötét útját messziről kerüljük, mert az örök halál útja.3

Római sz. Kelemen a korinthusiak példás életének di- cséretes okáúl azt adja, hogy mindent Isten félelmében tettek.4 Az Ur félelmén kívül az örök visszafizetés remény- ségével is ösztönöz a jámbor életre. Példaképen az ó-szövet- ségből Mózest és Dávidot, az újból Péter és Pál apostolokat említi, kik a dicsőség országában elvették jutalmokat.5

Sz. Hermész »Pásztor«-ában az örök halál büntetésé- vei riaszt a gonosz gondolatoktól;6 az egyházi elöljárókat pedig a mennyei dicsőség jutalmával buzdítja az igazság- ban való állhatatosságra.7 A bántalmazások el nem felej- tése örök halálra visz, elfeledése pedig az örök jutalomra érdemesít.8 Isten haragját kell félnünk, hogy üdvözöljünk,9 gyakorolnunk az erényt, hogy üdvösségre jussunk.10

Sz. Ignác hasznosnak mondja, ha zavartalan egyetér- tésben azért élünk, hogy Isten, az ő boldogsága lehessen egykor részünk.11 Sürgeti Isten félelmét, parancsainak meg- tartását, hogy Ítélete balúl ne üssön ki ránk nézve.12 Szabad, hasznos, üdvös az örök jutalom reményében jámborúl élünk, azt tanítja: »Ubi plus laboris, ibi magnum lucrum«.18 Sz. Polikárpot, szent életű kortársát és barátját is azzal bűz> U. o. c. XIX.

י U. o. c. XIX.

• U. o. c. XX.

4 L. I. Cor. c. II.

5 L. u. o. c. V.

״ L. Past. Lib. I. Vis. I. Cap. I.

י L. u. o. Lib. I. Vis. II. cap. II.

8 L. Past. Lib. I. Vis. II. c. III.

9 L. u. o. Lib. II. Mand VII. cap. unic.

10 U. o. Lib. II. Mand. VIII. cap. unic.

11 L. ad Eph. c. IV.

14 L. ad Eph. c. XI.

13 L. ad Polyc. c. I.