Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban
A KERESZTÉNY HÁZASSÁGI JOG ALAPJA A RÓMAI JOGBAN. 70 áll. Már Róma is, értem a pogány Rómát, változtatott ezen, pl. a rendi különbséget eltörölte stb. Azonban ezen elv kimondásának dicsősége mégis a keresztény Rómát illeti,, amint ezt a történelem tanúsága is megerősíti. Sok olyan dolog van a házassági akadályok között, ami a pogány Rómában lényeges, a kér. Rómában nem. az Oka ennek az, hogy a keresztény Róma az egyéni jogokat figyelembe vette, méltányolta, míg az ős Róma elve volt,, »nequid respublica detrimenti capiat.« E merevség meg- szűnt a pogány Róma bukásával, hogy helyet adjon a kereszténység életet adó jogának. Hogy mindennek dacára a kath. egyház által felállított akadályok is a római házas- sági jogakadályait birják alapul, abból sarjadóztak, azt emel- ték erkölcsi erővel nagyra, az kétségtelen. A párhuzam mutatni fogja állításom igazságát. A tár- gyalás sorrendjét a kir. jog szerint fogom venni s ugyan- csak a kér. jog felosztása szerint igyekszem beosztani a római jog házassági akadályait is, kiemelve azok általános■ vagy viszonylagos voltát. Kér. h. jogi akadályok R. házasságjogi akadályok Eljegyzés Korhiány Fogadalom Impotentia Szentelt idő Consensus Tilalom Házassági kötelék Tévedés Kor hiány Feltétel Eljegyzés Rokonság Gyászév Vérrokonság Katonai szolgálat Bűnösség Papi rend Erőszak Vér I Vallási különbség Polgári ! rokonság Papi rend Lelki 1 Kötelék Sógorság Becstelenség Nőrablás N ősztehetetlenség Házasságtörés
