Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Kőrösi Endre: A papnevelés reformjáról
714 KÖRÖSI ENDRE. .S az erkölcsök terén csak olyanokkal kerülünk össze, akik épen erkölcsi fogyatkozásaik miatt állnak szembe: az úgy- nevezett praktikus hitetlenekkel. Ezeket tudományos fejte- getésekkel alig sikerül megtéríteni. De igen példával és a tudomány leikével! S hogy vagyunk a theoretikus hitetlenekkel? Értem alatta az atheistákat — ők érdemelnek legfőbb tekintetet, a.tudományos készültségnél, —• •a protestánsokat; s ha épen akarják, a zsidókat. Természetesen csak a jóhiszeműeket. —- A protestánsok és a zsidók csak relative hitetlenek. Ha ezek igazán csak theoretikus hitetlenek: puszta tudománynyal a legnagyobb tudós sem fogja egy könnyen hitre vezérelni őket. Mert először is a nagy elméleti szellemek, a kutató elmék rendesen gőgösek. A hithez pedig legelső kellék az elfogulatlan, alázatos lélek. Azután a tudományos igazságok, azok a nagy be vita- tások motívumot nyújtanak ugyan a hithez, de nem funda- mentumot: nem képezik a hitnek alapját. A hithez Isten kegyelme kell. feltétlenül. így tanítja ezt maga az egyház félreérthetlenűl. A hitet megelőző bölcseleti igazságokat, az u. n. praeambula tidei-t természetesen be kell vitatni előbb, hogy minden ellenkezésnek vége vettessék ezek közűk Ezek képezik az alap-indokot, a mely a gondolkozás előtt elfogad- hatóvá teszi a hit többi igazságait. Az észnek pedig mégis esak elő kell készülve lennie a hit-igazságok elfogadására. E tekintetben a ratio naturalis megelőzi a ratio super- naturalist. S itt nyílik mindjárt alkalom, hogy a tudomány fegyvereivel győzzön és meggyőzzön a pap. Ez a rendel- tetőse az alapos theologiai és bölcseleti tudásnak, s ez adja meg annak szükségességét is, — főkép korunkban, mikor az emberek épen a praeambulumok körül kételkednek. Am az assensus veritati praestitus, ha. a kegyelem nem támogatja, közönséges tudásnál, vagy természetes hitnél alig lesz egyéb. S ez még magában nem az a hit, melyen a tér- mészetfeletti erkölcsök felépülhetnének. Mindegy azután, az
