Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Rézbányay József: A lelkipásztor személye

A LKI.KIPASZTOR SZEMET,YE.

maga után azon infámiát, amelyet a római jog példáúl azon esetre kimondott, amidőn az özvegy kevéssel férje halála után ismét házasságot kötött.1

Ezen esetek egyike-másika, mint jelesül az utóbbi, bizonyos hasonlatosságot, analógiát tüntet fel a valódi bigámiával, amennyiben ugyanis az ily nő, az említett esetben, testét szintén nem egynek adta, hanem kettővel megosztotta. Ennek folytán, jogi fictio szerint, a bigamia, kibővült.2 így keletkezett t. i. a bigamia inter) »retativa és similitudinaria fogalma.

A bigamia inter))retativa (vélelmezhető kétnejüsóg) akkor forog fenn. 11a özvegy asszonynyal vagy megesett személylyel (deflorata) kel egybe, sőt akkor is, 11a paráznái- kodó feleségével, tudva, »copula carnalis«-t folytat.

A bigamia similitudinaria (kétnej őséghez hasonló álla- poti akkor forog fenn. ha valaki a felsőbb rendek fölvétele, vagy az ünnepélyes fogadalom letétele után házasságszem viszonyt köt és folytat (consummál), amely azonban, mint házasság, magától érthetőleg, mindig érvénytelen.3

Tehát hiányt és így irregularitást képez: a) a bigamia vera (valódi kétnejüsóg) és pedig akár egyidejűleg, akár időre nézve egymás után (successive); b) bigamia interpre- tátivá; e) bigamia similitudinaria.

(Folytatása következik).

Pécs.

Dk. Rézbányay József.

1 Pliillipsnól idézve e.,111. p. 526.

2 U. o. in. p. 526.

3 Can. 10. — 15. D. 34.; c. 5. D. 51. tit. de big. non ordin. X. (I. 21)

701