Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Kudora János: Francia egyházi szónokok
608 KUDORA JÁNOS lemben kell lakoznia, nem ״ ן:,dig az érzelemben; a gyakor- latban és cselekedetben, nem pedig az ízlésben s a hajlam édességében: sőt az tökéletesebb lehet׳, midőn anélkül, hogy édességét éreznek, az nemesen és hatásosan mindent fel- karol s a kegyelem erejével felülmúlja a természetet, sőt még a lélek vigasztalan állapotában is oly pontossággal és hivséggel működik, hogy önmagát soha meg nem tagadja.1 ׳ Szigorúsággal párosított tapintatát akkor mutatja be a maga fényében, midőn a király׳־ köztudomású viszonyát egy hölgygyei külsőleg fölbontja. Bourdaloue az alábbi beszédrészletben kimutatja, hogy a külső szakítás önámítás és ezért tökéletes megtérést követel: »Megszakítjuk a bűnös viszonyt, de olyképen, hogy némi jogokat fentartunk a magunk számára ; azzal ámítjuk magunkat, hogy Isten tör- vényének szigorúsága ezen fentartásainkra nem terjed ki.• hisz ezek csak udvarias érintkezések, melyek az illemet nem sértik, olyan kisebbféle szabadságok, melyeket azon feltevés mellett engedtünk meg magunknak, hogy tovább semmi esetre nem megyünk! íme, ezt nevezi sz. Pál a bűn kovászának: Sem a gonoszság és álnokság kovászáról. Ha az új husvétet meg akarjátok ülni, mondja az apostol, akkor meg kell tisztulnotok a kovásztól. Nem szabad felednetek, hogy valamint kevés kovász megerjeszti az egész tésztát, úgy a rosszul elfojtott szenvedély megrontja és megsemmi- siti megtérésünk érdemét. Tisztítsátok ki 0 régi kovászt, hogy új tészták legyetek.2 Ez az Isten szándéka szerinti, ez a tökéletes megtérés; mert ugyan mit ér az emberek gondo- lata, avagy a világ szava, midőn az Istennel való menekü- lésről s az elvesztett malaszt visszaszerzéséről van szó ? Azt mondják nekünk, hogy a rendetlenség, amelyben élünk, megakadályozza jó szerencsénket, hogy a bűnös viszony sérti jó hírnevünket, hogy a botrány gyűlöletessé tesz az emberek szemeiben, s ezek indítanak a javulás felé. Érté- sünkre adják, hogy erényes élet megalapíthatná szerencsén- két s ezért igyekszünk javulni. Mit ér az ilyen megtérés, 1 II. Husvét, hétfő befejezés. a I. Korint. 5. 7.
