Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Dr. Székely István: Jézus és Mária ifjúsága

JÉZUS ÉS MÁRIA IFJÚSÁGA.

545

Mit csinált ezen idő alatt Jézus ? Játszott-e más gyér- mekek módjára? Tanult-e és gyakorolt-e kézi munkát? Járt-e iskolába ? Művelt-e csodákat ? Mind oly kérdések, melyekre a kánoni könyvekből feleletet nem kapunk. Mária gyér- mekségéről pedig a kánoni evangéliumok éppen egy árva szót sem szólnak. Még szülőinek nevét és születésének helyét sem említik; sőt még nemzetség-tábláját is, (ha ugyan a, Lukács-féle nemzetség-tábla csakugyan az övé) jegyesétől, Józseftől kiindulva vezetik le.

Annál nagyobb buzgósággal igyekeznek e kérdésekre felelni s Jézus és Mária gyermekségének hézagait betol- teni az apokrif evangéliumok. Azonkívül a régi egyházi íróknál is találunk, s újabb időben még a buddhista iroda- lomban is kerestek ide vonatkozó adatokat.

II. Az apokrif evangéliumok és a hagyó m á- n y o s források.

Előre is kijelentjük, hogy az apokrif evangéliumok adatai tekintélyre nézve nem versenyezhetnek a hagyomány összehangzó bizonyságaival, a kánoni evangéliumok értesí- téseihez pedig nem is hasonlíthatók. Az apokrif gyér- inekség-evangeliumok fontossága csak abban áll. hogy sok- kai többet beszélnek Jézus és Mária gyermekségéről, mint a Szentírás és a hagyomány, kivált mint a hiteles és egybe- hangzó hagyomány.

Az apokrif evangéliumok nagyrészt a kereszténység első századaiból származó fércművek, melyek tartalma vagy alakja bizonyos hasonlatosságot tüntet fel a szent köny- vekkel. Az egyház azokat sugalmazottaknak, sőt még igaz- ciműeknek és történelmileg hiteleseknek sem tartotta soha; nagyrészüket mint veszedelmes és gonosz könyvet üldözte. Némelyek adataikat kis részben a hiteles hagyományból, másik részben bizonytalan népies hagyományokból, legen- dákból és regékből, vagy szerzőik képzelődéséből merítik. Némelyiknek szerzője katholikus volt és jóhiszeműleg, bár elég gyermekesen és egyiigyűen írt; másoknak eretnek Hittudományi folyóirat. 1897. 35