Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Sztavrovszky Gyula: A szűzi tisztaság apologiája
A SZŰZI TISZTASÁG APOLÓGIÁJA. 487 alapossággal ítélhet róla. Ezen magasztosabb, minden oldalú felfogásával sújtja az Üdvözítő a szűzi tisztaság elleneinek amaz egyoldalúságát, melynél fogva kizárólag csak a há- zassági állapotot ismerik el természetes állapotnak. De a szüzesség ellenei vajmi keveset adnak az Üdvö- zítő felfogására; azért lássuk inkább, hogy mit mond a szü- zességre nézve a tényleges tapasztalat alapján a józan ész ? A keresztény népeknél mindig voltak és még vannak is oly áldott istenfélő családok és nemzetségek, melyekről valóban elmondható, hogy a tisztaság szelleme lakozik ben- nük. Ezeknél minden át van hatva a tisztaság szellemétől, még ama emberi cselekedetek is, melyekkel a test megen- gedett vágyai kielégíttetnek. Az ily családokban és nem- zetségekben még a nemzés és szülés aktusai is annyira át vannak hatva az erkölcs tiszta ihletétől, hogy e szent ihlet gyakran a szülöttekre is átszáll, azaz világra jönnek oly tiszta természetű egyének, kiket szemmel láthatólag már maga a természet is a szűzi tisztaságra utal. Az erkölcsi tisztaság ezen adománya az illetőkben azután még jobban erősödik a nevelés, úgy a testi, mint az erkölcsi nevelés által. Az ily gyermekek már szüleiktől öröklik. anyjuk tejével szívják magukba a tisztaságot, úgy, hogy már gyér- mekéveikben mutatkozik bennük bizonyos vonzalom az iránt, ami tiszta, szent és szeplőtelen. Ha az ilyen egyének felnőnek és szellemi tehetségeik erősbödni kezdenek, akkoV a tisztaság szelleme, mely az egész családi életet áthatja, valamint az isteni kegyelem, mely ily családoknál mindig megvan, az illetők tisztasági érzetét még öntudatosabbá s értelmesebbé teszi és új erőt, új szilárdságot, új becset és bizonyos méltóságot nyújt■ neki. És ennek hatása alatt lép- nek fel azután a világ elé oly emberek, kik testtel bírnak ugyan, de oly fokban szellemiek, hogy úgy látszik, semmi küzdelmükbe nem kerül a test kívánságairól lemondani; oly emberek, kikre nézve a házasságnak puszta gondolata is már furcsaságnak, helytelenségnek, képtelenségnek tűnik föl. Aki a Szentek életét olvasta, az gyakran találkozhatott olyan istenfélő családokkal, aminők itt jeleztetnek, és az
