Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Székely István: A poklosság bibliai és orvostudományi szempontból
VVWUUUUUUMJVUUUiniUUUUVUUVVUUUUUVUVVIKn ׳&MC דוע‘■‘-* ár:«־:־ A POKLOSSÄG BIBLIAI ES ORVOSTUDOMÁNYI SZEMPONTBÓL. &67r\fél biblia gyakran beszél egy rettenetes külső beteg- *vvIrP'‘ ségről, melynek héber neve תערצ eara‘ath. görög Wm£ és latin neve Xi71ga, lepra, magyar neve poklos- ság, norvég neve Spedalskhed, német neve Aussatz.1 Orvos- tudományi neve Lepra Arabum vagy Elephantiasis Gráe- cornm. E nyavalya az orvostudomány történetében is kivált az ú. n. bőrbetegségek történetében nagyon fontos szerepet játszik; de különösen érdekes a bibliai tudományokra nézve. Érdekes már az is, hogy milyen jól megfigyelte Mózes an- nak kórtüneteit és lefolyását, érdekes, minő óvóintézkedé- seket tett annak terjedése ellen; de érdekes különösen az. hogy Isten sok Ízben épen ezen alig gyógyítható betegsé- gén mutatta ki mindenhatóságát. Kivált a Megváltó élet- történetében játszik nagy szerepet a poklosok tisztulása. A poklosságra vonatkozólag három kérdés érdekli a bibliamagyarázatot: a) a poMosság története, b) a poMosság lefolyása és c) a poMosság ragadósságánalc és gyógyíthatósá- !járnak kérdése. A kérdések tisztázása annál szükségesebb,, mert azok körül elég sok hibás nézet uralkodik nemcsak a közvéleményben, hanem biblikus, sőt orvosi körökben is. Megjegyzem, hogy, mivel az orvostudomány terén nem va1 A német név a középkorban eredt, mikor a poklosokat külön, kórházakba tették ki, hogy a betegség terjedésének elejét vegyék.
