Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Ochaba A. János: A test feltámadása ellen felhozott nehézségekről
26 OCHABA A. JÁNOS külbefolyásök ellenében; s ugyanez áll a test különböző hajzatáról és a körmökről is, melyek a testnek csak másod- rendű teljességét alkotják. És miután a feltámadásban az ember természete teljes tökélyében fog feltámadni, követ- kezőleg ez utóbb nevezett mellékes' testrészek, vagyis: a hajzat és körmök is vissza fognak állíttatni. — ... »anima se habet ad corpus animatum, sicut ars ad artificiatum, et ad partes ejus, sicut ars ad sua instrumenta, unde et corpus animatum organicum dicitur. Ars autem utitur instrumentis quibusdam ad operis intenti executionem; et haec intsru- menta sunt de prima intentione artis. Utitur etiam aliis instrumentis ad conservationem principalium instrumento- rum, et haec sunt de secunda intentione artis, sicut ars militaris utitur gladio ad bellum et vagina ad gladii con- servationem. Et ita in partibus corporis animati quaedam ordinantur ad operationes animae exsequendas sicut: cor, hepar, manus, pedes; quaedam autem ad conservationem aliarum partium, sicut folia sunt ad cooperturam fructuum. Ita etiam capilli et ungues sunt in homine ad custodiam aliarum partium. Unde sunt de secunda perfectione corpo- ris humani, quamvis non de prima. Et quia homo resurget in omni perfectione suae naturae, propter hoc oportet, ut capilli et ungues resurgant in ipso.« 1 A feltámadandó test azonosságának szempontjából még azon kérdés is merül fel, vájjon meg lesznek-e a testi ned- vek is a feltámadottak testében, melyek fője természetesen a vér: mert az angyali tudós ír égj egy zi. hogy írva van: miszerint a test és vér nem bírhatják az Isten országát.2 Az emberi test legnemesebb nedve kétségtelenül a vér, mely egy felnőtt és teljesen kifejlett ember testében mint- egy 10—12 kilogramm súlyú mennyiséget alkot és kétféle keringésben végzi pályáját; melyek elseje a nagyobb vér- keringés, mely a szív bal kamarájából ered s az úgyneve-, zett literekben, az egész testet futja be; a második vagy v S. Thom. Suppl. qu. 83. a. 2. 2 I. Kor. 15. 50.
