Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Demkó György: A gyermekek vallása
A GYERMEKEK VALLÁSA. 345 Ha pedig a tiltott vegyes házasság, melyet katholikus hívő akár csak a polgári tisztviselő előtt, — akár egyúttal a nem katholikus lelkész előtt kötött, előttünk érvénytelen, mert a vegyes vallás tiltó akadályán kívül még kánoni bontó akadály is volt a felek között, melytől az illető katho- likus hívő, mint engedetlen, felmentvényt nem nyerhetett: az ilyen katholikus hívőt szintén föl kell világosítanunk a gyónó székben, avagy azon kívül, hogy addig nem oldoz- hatjuk fel súlyos bűnétől, míg e bűnét őszintén meg nem bánja, és az okozott botrányt és kárt jóvá nem teszi. Igye- kezzünk tehát az ilyen hívünkben is az őszinte bánatot és teljes javulási szándékot fölkelteni, s ha ezt igazán látjuk nála, vegyünk tőle komoly Ígéretet arra nézve, hogy ameny- nyire tőle függ, mindkét nemű gyermekeit katholikus mó- dón fogja nevelni, érvénytelen házasságát pedig Isten és az egyház törvényei szerint is rendezni fogja, s ha e komoly ígéretet vettük tőle: feloldozhatjuk öt;1 de e föloldozással még nincs rendezve az illető katholikus hívő lelkiismeretpatrato scelere poenitentiam agat, et si animo vere contrito desuper poeniteat suisque se satisfacturam obligationibus, praesertim circa omnium liberorum educationem catholicam pro viribus seduloque curandam appromiserit, absoluta potest dimitti.« Y. ö. Roskoványi: »Supplementa ad collectiones monumentorum« II. kötet, 784. lap; illetőleg : de matrimoniis mixtis VIII. kötet. Nyitra, 1887. 1 Hibásan vélekednek azok, kik az ilyen bánkódó katholikus hívőket »fői nem oldozhatóknak« véleményezik ; mert őszinte bánat és javulási szándék mellett minden bűnöst feloldozhatunk, még a tisz- tán polgári házasságban élő híveinket is a halálos ágyon, csak aztán a föloldozás föltételeit elengedhetlenül érvényesítsük az ilyenekkel szemben, ha életben maradnak. A. S. Poenitentiaria 1866. január hó 15-ről kelt instructi ója is csak azt mondja, hogy az ilyenek »absolu- tione indigni sunt, nec in periculo mortis absolvi possunt, usquedum resipiscant, ac praescriptionibus ecclesiae se subdolentes ad poenitentiam convertantur. * A föloldozás legközelebbi feltételét tehát nem a házas- ság rendbehozatala, dispensatio és copulatio képezik, hanem az őszinte bánat és azon őszinte Komoly Ígéret, hogy, ha majd felépülnek az illetők betegségükből, Isten és az egyház további követelményeinek is eleget fognak tenni.
