Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Demkó György: A gyermekek vallása
A GYERMEKEK VALLÁSA. 339 Ezen szabatosan körvonalozott jogelvvel egyezőleg a katholikus egyház csakis azon híveinek vegyes házasságá- hoz járult tevőlegesen, áldással, kik eme vegyes házasságuk- ból esetleg születendő mindkét nemű gyermekeiknek katho- likus vallásban való neveltetéséről egyházukat biztosították, még pedig akként, hogy a biztosíték őszinteségéhez sem akkor, mikor azt az illető házasulok adják, sem a jövőben kétség nem fér: ellenben azon híveinek vegyes házasságát, kik gyermekeiket vallásos nevelés tekintetében nem szerint osztották meg, vagy megosztani hajlandók; avagy mindkét nemű gyermekeiknek vallásáról oly irányban egyezkedtek, vagy egyezkednek, hogy azok nem a katholikus — hanem más vallásban neveltessenek: csak tudomásul vette, ennek megkötésénél csak szenvedőlegesen viselkedett a múltban és viselkedik a jelenben; mert az ilyen vegyes házasságra lépő katholikus hívő, mint engedetlen, nem érdemli meg az egyház áldását. Az olyan katholikus hívő ugyanis, aki eset- leg születendő mindkét nemű gyermekei katholikus vallásos neveltetésének biztosítása nélkül lép vegyes házasságra, súlyosan vétkezik Isten ellen, kinek törvényét lábbal tiporja; vétkezik egyháza ellen, melynek intő szavát semmibe sem veszi s melytől oly tagok elszakítására nyújt módot és alkalmat, kikhez a katholikus egyháznak föltétien joga van; vétkezik gyermekei ellen, kiknek lelkét a kárhozat vészé- lyónek teszi ki; vétkezik önmaga ellen, mert saját üdvös- ségét is veszélyezteti; s így szándékosan oly súlyos bűnt követ el, mely miatt az egyház áldásaira, kegyelmeire és kegyelmeinek eszközeire nem méltó. A katholikus egyház őszintén sajnálkozik ily megtévelyedett híve fölött; mind- azonáltal kénytelen tűrni engedetlen híveinek visszaéléseit, mert ő a lelkiismeret terén meggyőződést kíván híveitől és nem alkalmaz velők szemben kényszereszközöket; de ebből nem következik, hogy a katholikus hívek gyermekeik valtueri omni studio contendit, et contra quam sine ullo dubio gravis- sime peccant, qui promiscuis hisce nuptiis temere contrahendis se ac prolem exinde suscipiendam perversionis periculo committunt.« 22*
