Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Demkó György: A gyermekek vallása
A GYERMEKEK VALLÁSA. 333 két a vallás terén Istennek. A vallás természetes föntartói és terjesztői ugyanis a szülők, kik gyermekeiket az örökké- valóságra — és ennek előkészítőjére, a földi életre, nye- rik Istentől, aki őket a természetjog alapján feltétlenül egyaránt kötelezi gyermekeiknek testi és lelki nevelésére, még pedig megfelelő helyes irányban, hogy úgy testi, mint lelki nevelésök az ő rendeltetésűknek megfelelő legyen. Ami a szülők részéről Istennel szemben kötelesség, az embertár- saikkal szemben az ő kizárólagos joguk. A természetjog alapján tehát a szülők kizárólagos joga gyermekeiknek testi és lelki nevelése. Minthogy pedig a vallásos nevelés a lelki nevelésnek alapja: világos, hogy a gyermekek vallásos nevelésének joga kizárólag a szülőket illeti. A következőkben a szülőknek eme természetadta jogát katholikus egyházjogi álláspontról óhajtván tárgyalni, lás- suk: vájjon a Jcatholilcus szülök eme joga korláttalan-e? Fel vannak-e jogosítva a katholikus szülők bármely tetszésök .szerint választott vallásban nevelni gyermekeiket? E kérdés helyes megfejtésénél nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a szülőknek eme természetadta joga Istennel szemben kötelesség, melyet ép úgy szabályoznak törvények, mint egyéb jogokat és kötelességeket. Ugyan- azon természeti törvény, mely a szülőket felhatalmazza, hogy gyermekeik vallásáról határozzanak: a katholikus szülőket kötelezi, hogy gyermekeiket helyes irányban nevel- jék Istennek az örök életre; hogy gyermekeiket, amint Isten- tői nyerték, Istennek visszaadják. Erre pedig egyedüli út és eszköz, 11a azon vallásban nevelik gyermekeiket, melyet Isten adott kinyilatkoztatásával az embereknek. A gyermekek vallásos nevelésének jogi kérdésénél az Isten által teremtett halhatatlan lélekről és ennek Istenhez való helyes viszonyáról van szó. A lélek pedig a természet- jog alapján Istené. Az egyház is tanítja,1 hogy Isten teremti 1 Animae creando infunduntur et infundendo creantur.« Lom- bárdi Péter e véleménye nem hitágazat ugyan.de általános közvéle- mény volt mindenkor és ma is az, melynek ellenkezőjét nyugodt lelki- ismerettel senki sem védelmezheti, mióta az egyház azt az Y. lateráni
