Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Theologus: Schlauch biboros mint hittudós
322 SCHLAUCH BÍBOROS MINT HITTUDÓS. Schlauch bíborosnak is, eltekintve fiatal korában né- hány évi tanári működésétől, valódi tanszéke évtizedeken át a szószék volt. Onnan fejtegette félszázadon át sz. Agos- ton szellemével és Ar. sz. János ékesszólásával, egyik keze- vei az égre mutatva, másikkal a XIX. század szívdobogását figyelve, a keresztény vallás örök igazságait. Amint Bős- suet-t kortársai alter Augustinusnak nevezték, úgy méltán nevezte el Schlauch bíborosot a magyar katholikusok köz- véleménye már régen magyar Bossuet-nek. Schlauch bíboros nem irt vaskos theologiai könyve- két; de minden beszéde egy-egy fejezet a theologiából. Theologiája nem a múlt idők eszméin élősködő idézethal- máz és szőrszálhasogatás: hanem a kereszténység szellemé- nek a jelenkor szellemével való kibékítése, a tudománynak az evangéliummal való megerősítése, kiegészítése és meg- dicsőítése, a kinyilatkoztatásnak tudományos védelmezése és a modern világnézetbe való beillesztése. Szóval Schlauch bíboros a kereszténység apologétája a mai korszellemmel és intézményekkel szemben; saját szavai szerint »a hit és tudó- mány összhangzatát kívánja feltüntetni és ez által az emberi lélek legszebb nyilvánulásait a maguk egységes fenségében dicsőíteni«; »az összes tudományokat synthetice felkarolni és az összefüggő szálakat megtalálni, amelyek azokat a hit- hez kötik«. Méltán mondja ő maga, hogy ez óriási feladat; de hozzátehetjük, hogy oly feladat, melyre csak az ő hatal- más szelleme, nagy tudománya és széleskörű tapasztalata vállalkozhatik sikeresen. S tekintve Schlauch bíboros be- szédeinek mennyiségét, melynek csak egyik részét képezi azon két vaskos kötet, mely (1890-ben) nyomtatásban meg- jelent; tekintve külön kiadott beszédeinek nagy számát, továbbá az autonómia-kérdésben 1871-ben Grhyczy röpirata ellen írt munkáját; tekintve a polgári házasságjog ügyében kiadott nagytudományú fölterjesztését, — és azonkívül tudó- mánynyal és apostoli buzgósággal telt pásztorleveleit : azt kell mondanunk, hogy mint író is a legtermékenyebb ma- gyár hittudományi írók közt foglal helyet. Alig van a theologiának oly ága, sőt korszerű és fontos kérdése, mely
