Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Irodalmi értesítő

IRODALMI ÉRTESÍTŐ.

309

Egyes kisebb kifogásoktól eltekintve. melyekre azon- nal áttérünk, e tekintetben is csak a legnagyobb dicséret hangján szabad ezen műről szólnunk. Egyes részei, mint pl. az ismerettan alapelvei (I. 261 és k. k.) a Fiú- és Szentlé- lek-Isten processiója a világos magyarázat valódi remekei, melyeken a hitszónoklat magát biztos sikerrel képezheti. — Ahol szent Tamás tanát bővebb kitérésekkel illusztrálta, (pl. az I. kötetben az Egyháztól, a Ill-ban a transformis- musról) ott is csak helyeselhetjük eljárását csak úgy, mint ahol szent Tamás több quaestióját rövidebbre összevonta, mint pl. a Szentháromság tanánál.

Téves állításra igen kevésre akadtunk; így mégis pl, 1. 50, az mondatik, hogy Mózes öt könyve valószinűleg a legrégibb írott emlék; a II. 384, azt a. benyomást kelti, mintha a szt. misében használt hitvallásnak második részét az utolsó konstantinápolyi zsinaton szerkesztették volna, holott ez már az elsőn történt.

Hogy a szerző a bannezianusthomisztikus alapon áll, az már abból is világos, hogy a dominikánus rend tagjai: de alig hiszszük, hogy hallgatóságát a 21. conferentiában teljesen meggyőzte a praedestinatio absoluta (in intentione) tanáról.

Nem tudtunk továbbá megbarátkozni Isten létének bizonyításával egyszerűen sz. Tamás szavaival. Sz. Tamás öt érve ugyan tárgyilagosan minden kritika fölött áll, de oly bölcseleti képzettséget igényel, melyet még művelt theo- logusoknál is ritkán találni. Épen ezért szerény véleményünk szerint ezen érvek sokkal mélyebbre ható magyarázatot igé- nyelnek, mint aminővel azokat szerzőnk a negyedik confe- rentiában ellátta.

Ezen megjegyzéseink által nem akarunk a mű értéké- bői levonni. Hiszen ezen érték oly nagy, hogy ezen néhány fogyatkozás mellette nem jöhet számba. Miért is Lavy atya •conferentiáit a hitszónoklat színvonalának emelése érdeké- ben is melegen ajánljuk.

Bécs.

Dr. Fischek-Colbrif Ágost.