Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Dr. Drágos Gyula: Sz. Mária szeplőtlen fogantatása és a görög-keleti officium
280 RÖVID KÖZLEMÉNYEK, KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. a kenyér állagának megsemmisülését, inert különben ugyan- azon haeresisbe esik, melybe Luther, t. i. in, cum, sub pane. A 12-clikre. Krisztus embersége nem mondhatja »én«, mert az ego személyi névmás, s mint ilyen személyt jelent. Krisztusban pedig csak egy személy van, t. i. az isteni. Ha embersége is mondhatná, hogy »ego«, akkor Krisztusban két személyt kellene megengednünk: istenit s emberit, akkor pedig Nestorius eretnekségébe esnénk. A 13-dikra. A contritio eltöröl minden bűnt s teljes megigazulást szül, ez igaz: de ha valaki contritio után gyónni megy, újra vádolja magát a bűnökről, tehát a materia megvan. De most ama kérdés merül fel, vájjon újra kell-e bánatot felindítania? Ha kevéssel a gyónás előtt volt a contritio, akkor nem szükséges, mert megvan a moralis unio, de ha sokkal előbb, pl. 2—3 nappal előbb indította fel magában a töké- letes bánatot, akkor szükséges, hogy semmiségnek ki ne tegye az absolválást. Székesfehérvár. Bohnenstingl Ferenc. 21. Feleletek a 10. és 12. kérdésekre. A 10-dikre. Dr. Drágos Gyula úr azt kérdi: Következik-e a transsubstantiatio dogmájából, hogy a katholikusnak h innie kell 0 ken gér álla- gánák megsemmisülését szoros értelemben '■ Úgy látszik, hogy következik, mert ha a kenyér állaga nem semmisül meg, akkor fenmarad. De a trienti zsinat XIII. sess. 2-ik kánonjában kimondta, hogy ki legyen közö- sítve az, aki azt mondaná, hogy az Oltáriszentségben a kenyér és bor állaga is fenmarad. És valóban, ha fenma- radna a kenyér állaga, akkor vagy külön a Krisztus testé- tői léteznék, de akkor nem transsubstantiatio volna, hanem consubstantiatio; vagy egyesülve a Krisztus testével, de akkor az Oltáriszentségben Krisztus teste nem ugyanaz a test volna, mely született Szűz Máriától és keresztre feszít- tetett. Ez a scotisták nézete: a transsubstantiatióban a kenyér állaga megsemmisül.
