Hittudományi Folyóirat 8. (1897)
Kováts Sándor: A Szentírás Tárkányi-féle szövegéről
232 KOVÁTS SÁNDOR Ilias 11, 474. 13, 103. — De hogy visszatérjek a suál-ra, a róka és a sakál bár külalakra ,hasonlók, de életmódjuk és tulajdonságaik elütök, azért a contextusból döntendo el, hogy a suál róka-e vagy sakál. A róka párjával él, a sakál falkában, mint a farkas; a róka csinál, kapar magának odút, lakást a földbe, a sakál megelégszik bármily odúval, amit talál; a róka csendes, a sakál folyton ordít; okos mindakettő, de a róka sokkal ravaszabb, s a legnagyobb egoistája az állatvilágnak. — így hát Bír. 15, 4. Sámson 300 suált fogott, ez sakál, ellenben Cant. 2, 15. mindkettő lehet, de inkább róka, Ezech. 13, 4. k. szintén, de inkább sakál. A Jiyilna egész Palesztinában el van terjedve, a bibliában említtetik Jer. 12, 9. עובצ, czábu á biztosan össze- függ az arabs szábvun-nal, a LXX. és a rabbik is hyanával fordítják. Ellenben a Yulgáta עונצ E'V-t, avis discolor = tarka madárral fordítja, azaz olyan, amelyet mindenki meg- támad, s ez a fordítás ma is megálhat; Tárkányi jegyzete rossz, vagy legalább nem kielégítő. Jób könyvében található az emlősök egyik óriásának, a víziló-nak behemoth leírása, Jób. 40, 10. kk. a madarak óriása, a strucz és leghosszabban a kétéltűek óriása, a krokodil, ןתדל Vulgáta, leviáthán leírása 40, 25—41, 26. Yulgáta, 40, 20—41, 25. A Vulgáta és Tárkányi is megtartják a zsidó szót, ma már a jegyzetbe volna tehető. A héber szövegben repülő kígyó ףרמ ףפועמ* sáráf meoef is említtetik, Is. 14, 29. Vulgáta, absorbens volerrem(!) Is. 30, 6. regulus volans, Tárkányi repülő basiliskus. Herodot is kétszer említi és Arábiában s Egiptomban szerepelteti. A repülő gyíkkal nem azonosítható, mert az ártalmatlan állat, továbbá csak Kelet-Indiában található. Magyar bib- liánk az első helyet szószerint fordítja, s az utóbbihoz sincs egy szó megjegyezni valója sem. boszorkány. Hebr. Mii] 15. ibi habuit foveam ericius [Tárkányi sül- disznó, jegyzet: mérges kígyó ! Hebr. kippoz] etc., ez a kippoz sem sündisznó, sem mérges kígyó, mert az arabs kiffáze = Pfeil oder Springscblange, eryx vagy anguis j acutus, nem mérges, de igenis mérgesnek tartja a köznép, 1. Scbegg. 126.
