Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Rónai István: A vallástalanságnak alapokai

148 RÓKÁI ISTVÁN A független ész, a maga nyilvánvaló képtelenségeivel, nemcsak a nélkülözhetetlen religió alapjait semmisíti megr nemcsak a keresztény tökéletesedésnek s az erény utáni törekvésnek vágja útját, hanem még az általános emberi haladást is megakasztja s a társadalom fennállását is a leg- komolyabban veszélyezteti.1 És ez nem is lehet másképen. Mert az értelem, minden magasabb segítség nélkül, a maga szűk látkörére utalva képtelen lévén a tökéletes lény töké- letes fölfogására, tehetetlen gőgjében a szívnek természetes ösztöne s a gondolkodásnak egyenes logikája ellenére kono- kul tagadja azt. így például: Kantnak evolutionális elmélete megfosztja az Istent legszebb attribútumától, a personalitástól s ami ezzel kapcso- latos — önrendelkezési szabadságától. Strauss a szükségképen létező s lényegileg változhatatlan anyagot ülteti az isten- ség trónusára. Hegel a világban tapasztalt rendről és cél- szerűségről a mindenség lelkére von következtetést. A materializmus a tehetetlen anyagot, az ideotheismus az Istenről alkotott hamis fogalmakat mondja Istennek. S a pantheismus legszellemesebb képviselői istenként a világ elé állított egyetlen substantiájukat nem restellik két egy- mással homlokegyenesen ellenkező tulajdonsággal ruházni föl: gondolkodással és kiterjedéssel. Az ész kevélysége az absurdumok létrehozásában nem ismer hatást. I. Napoleon kérdé egykor Laplace-t, a híres csillagászt, magyarázná meg, hogyan van az, hogy az ő égtani rendszerében sehol sincs szó Istenről ? . . . »Sire, feleié Laplace, e hypothesisre soha sem volt szükségem!« — És egy másik természetbúvár — Lálande: — »Átvizsgáltam az eget •— úgymond — s Istennek sehol sem akadtam nyomára«. Ezekre is alkalmazhatók a bölcs Senecának szavai: »Eljuthattak volna az igazság birtokába, ha azt nem gon- dolták volna, hogy már eljutottak«. Az ókori pogányság ez 1 »Az önistenítési tan oly félelmetesen olvad össze a századok forradalmi szenvedélyével, hogy a józan ész visszariad tőle« — mondja Menzel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom