Hittudományi Folyóirat 8. (1897)

Biró Dezső: A keresztény házassági jog alapja a római jogban

A KKKLSZTKNY HÁZASSÁ«! JOG ALAPJA A RÓMAI JOGBAN101 .־

törvényesnek, megtagadja a temetést, gyermekeit törvény- telennek tekinti.

Ily formán, ily változásokon ment át a házasság Krisztustól időnkig. Az egyház védelme, mint láttuk, a hó- zasság szentségi volta körül forog. Az erről szóló tant híven tartotta s a syllabus kárhoztatja amaz állítást, mintha az puszta szerződés lenne, vagy a szerződés nemlétében szent- sági jellege is elenyésznék. »Matrimonii sacramentum non est, nisi quid contractui accessorium ab eoque separabile« •(66): és »Falsum est, aut contractum matrimonii inter chri- stianos semper esse sacramentum, aut nullum esse sacramen- tum si contractus excludatur (77). IX. Pius pápa Sardinia királyához 1852-ben így ír: »Sacramentum non esse quali- tatem accidentalem contractui matrimoniali adnexam, sed ad essentiam matrimonii pertinere.«

Ezek legfényesebb tanúságai annak, hogy az egyház ezredéves tanításán annyi vész, vihar közt sem változtatott semmit sem. A mit Jézus Krisztus tanított, a mit apostolai hirdettek, azt tanítja azt hirdeti ma is ép oly bátorsággal ép oly elevenséggel, mint akkor, mikor a pantheonban még szállott áldozati láng az ég felé s még ordítottak a fene- vadak a colosseum ketreceiben, quod apostoli tradiderunt •et tota servavit antiquitas nos quoque custodiamus.«

Befej ezés.

Ismertettem a házasságot s annak minden intézményét úgy a római, mint a kér. jog szerint, vonjunk most a ha- sonlatból tárgyunkhoz mérten következtetést.

A római és a kér. jog, ha párhuzamba állítjuk, úgy állanak egymással szemben mint az anya és gyermeke, de a gyermek jóval fölülmúlja az anyát. Egy még találóbb ha- sonlat szerint olyanforma a viszonyuk, mint a minőt láttunk a mosaismus és kereszténység között. A mózesi vallás elő- futárja, előkészítője a kereszténységnek s habár az magá- ban véve tökéletes, mert megfelelt a zsidó nép követeimé- .nyeinek, de Krisztus tanításával szemben tökéletlen, mert